A játék lényege, hogy a négy játékos megpróbáljon olyan számokat mutatni, melyeket ha összeadunk, akkor 11-et kapunk. Az eredményeket folyamatosan vezetjük, majd a játék végén eredményhirdetés következik.

A játék lényege, hogy a négy játékos megpróbáljon olyan számokat mutatni, melyeket ha összeadunk, akkor 11-et kapunk. Az eredményeket folyamatosan vezetjük, majd a játék végén eredményhirdetés következik.
A gyermekek körben ülnek úgy, hogy mindenki jól látható legyen. Céljuk: közösen elszámolni 20-ig, ami elsőre egyszerűnek tűnhet, viszont valójában egy igazi kihívás. A játékosoknak úgy kell egyesével számolniuk, hogy egy számot csak egy ember mondhat. Ha sikerült eljutniuk 20-ig, vége a játéknak.
Bármilyen tantárgy tetszőlegesen kiválasztott témájában játszhatunk. A játékban párokat kell keresni. Ha minden kártyát elrejtettünk, jöhet a játék.
A gyermekek körben ülnek, háttal a kör közepének. A játékvezető a kör közepén áll. Akit a játékvezető megérint, az elkezd számolni 1-től indítva. A tőle jobbra ülő folytatja a számsort, és így tovább, mindenki csak egy számot mondhat.
A játék célja a figyelem fejlesztése. Érdemes hosszútávon többször elvégeztetni a gyakorlatot, hogy látható legyen a fejlődés.
A terem négy sarkához állítunk egy-egy játékost. A játékvezető mond egy szorzást: „5×5”. A gyermekek feladata, hogy minél gyorsabban bemondják a jó megoldást.
A játék úgy indul, hogy a gyermekek össze-vissza sétálgatnak, amíg valakivel össze nem találkoznak. Ilyenkor a két gyermek feldobja a pénzérméjét, és amikor leesik, eltakarják úgy, hogy csak a sajátjukat lássák. Ha fej, akkor igaz állítást mondanak magukról, ha írás, akkor hamisat. A társ feladata kitalálni, hogy igaz vagy hamis volt-e az állítás.
A gyermekek körben ülnek, a játékvezető pedig a kör külső részén mozog. Ő irányítja a játékot. Amikor azt mondja: Elalszik a város! – a játékosoknak le kell hajtani a fejüket és becsukni a szemüket. Majd miután elhangzik a Felkel a város! utasítás – újra kinyithatják a szemüket.
Két gyermek kimegy a teremből, és közösen kitalálnak egy foglalkozást (pl. cukrász). Beszéd nélkül el kell mutogatniuk a foglalkozást, a többieknek pedig ki kell találni. Aki kitalálja, az választhat magának egy párt, és ők gondolják ki a következő foglalkozást.
Szituációs játék, amelyet ketten, de akár többen is játszhatnak. A gyermekek kipróbálhatják magukat a különböző szerepekben. A játékot egy élményekről szóló, közös beszélgetéssel zárhatjuk.