Ökopiac, ökoturizmus, ökogazdálkodás, ökoiskola, ökonet, ökofalu… Miért és mitől lesz valami öko?
Az öko előtaggal azt kívánják jelezni a szervezetek és magánszemélyek, hogy tevékenységeiket, szolgáltatásaikat, termékeiket olyan módon tervezik meg, gyártják le, készítik el és/vagy hajtják végre, hogy közben a lehető legnagyobb mértékig megpróbálják tiszteletben tartani az élővilág értékeit, megpróbálnak minél kisebb károsodást okozni az ökoszisztémának a környezetterhelés csökkentésével. Minél kisebb ökológiai lábnyomot kívánnak maguk után hagyni. De mitől lehet-lesz egy tábor öko vagy zöld vagy környezetbarát? Ezt többféleképpen is megtehetik.
Ellenőrzött, szabályozott keretek között a „turisztikai szálláshely” termékcsoportnak lehetősége van uniós ökocímke megszerzésére a 66/2010/EK rendelet[1] értelmében, amennyiben azok a szolgáltatások teljes életciklusuk alatt csak kismértékben károsítják a környezetet. A címke odaítélésének kritériumai[2] vannak, melyeknek célja előmozdítani a megújuló energiaforrások felhasználását, az energia- és vízmegtakarítást, a hulladékmennyiség csökkentését és a helyi környezet fejlesztését. A folyamatban való részvétel időt, energiát és anyagi forrásokat igényel.
Ha az adott turisztikai szálláshely nem kíván, nem tud, nem engedheti meg magának, hogy ilyen procedúrában részt vegyen, a szervezők hozzáállásán, a tábor költségvetésén múlik, hogy mit és mennyit tudnak bevállalni 1-1 tábor szervezésénél az alábbi javaslatokból, hogy az ökoszemléletet képviseljék.
Tábori infrastruktúra
1. Épületek, helyiségek
- A tábor épületeinek, helyiségeinek berendezése a környezetbarát szemléletmódot támogatja, valamint megalapozza az egészséges életmódot.
- Az egyszerűség, a takarékosság, a gyakorlatiság jegyei érvényesülnek, helyi sajátosságok tükröződnek, természetes anyagok kerülnek felhasználásra.
- Természetsarok kialakítása az épületen belül. (Gondozást igényel, így annak beépítése a tábori munkarendbe szükségszerű lehet.)
- A tábor teljes területe allergiát, esetleges mérgezést és sérülést okozó növényektől mentes. A kihelyezett szabadtéri játékok környezetbarát anyagból készülnek.
- A helyi hulladékgazdálkodási szervezet által elkülönítetten gyűjtött hulladékok köréről való tájékozódás után a tábor teljes területén a szelektív hulladékgyűjtés (pl. papír, műanyag, üveg, italos karton, alumínium italos doboz stb.) biztosított. A veszélyes hulladékok (pl. elem, elektronikai hulladék, fénycső, világító test, izzó stb.) megfelelően és a gyerekektől elzárva kerülnek tárolásra és elszállításra. Célszerű a tárolókat jól látható és közérthető módon feliratozni a 2012. évi CLXXXV. törvény[3] által előírt módon. Amennyiben a műanyag palackok használata nem elkerülhető, akkor azokat a megfelelő gyűjtőedényzetben összelapítva kell elhelyezni.
- A táborok működése során kiemelten törekednek a környezetkímélő anyaghasználatra (környezetbarát tisztítószerek, ökotermékek, hiteles ökocímkékkel ellátott termékek használata), a tudatos takarékosságra.
- Takarékossági rendszert alakítanak ki: alternatív energiaforrások (napenergia, geotermikus energia) kihasználására, kiépítésére törekednek a világítás, a meleg víz, hűtés-fűtés stb. biztosítása során. Energiatakarékos izzók találhatóak a helyiségekben, a világítás megfelel az egészségügyi előírásoknak. (Sosem égnek feleslegesen a lámpák, kihasználják a természetes fényt a helyiségek berendezésekor.)
- Szabályozható vízmennyiségű vécéöblítő tartályokat, egykaros keverőcsapokat vagy termosztatikus csapokat használnak.
- Perlátort szerelnek a csapba!
- A csapok nem csöpögnek.
- A levegőt gyógynövényekkel illatosítják.
- A tárolós vízmelegítő mérete összhangban van a felhasználni kívánt vízmennyiséggel. (Ugyanis a felesleges vízmennyiség felmelegítése és hosszú ideig tartó tárolása energiaveszteséget okoz, lehető legközelebb helyezkedik el a vízfelhasználás helyéhez.)
- A tábor területén keletkező zöld hulladék helyben kerül komposztálásra vagy elszállítják a közeli hulladékudvarba.
- Fokozott hőszigeteléssel a hőtechnikai követelményeknek megfelel.
- Legalább „A” energiahatékonysági címkéjű, energiatakarékos programmal üzemelő, alacsony energia- és vízfelhasználású háztartási gépek (hűtőszekrény, fagyasztószekrény, mikrohullámú készülék, mosogatógép stb.) kerülnek beüzemelésre a tábor területén.
- Használaton kívül a készülékeket kikapcsolják, vagy kapcsolóval ellátott elosztót, hosszabbítót használnak. (Az elektromos berendezések standby üzemmódban is fogyasztanak energiát.)
- Légkondicionálás esetén a vásárolt készülék energiahatékony, jó minőségű és hatásfokú legyen, és a zajtényezőt is figyelembe veszik.
- Szürke szennyvíz (nem tartalmaz vízöblítéses WC használatával keletkező fekáliával szennyezett vizet) újrahasználata. (Meghatározott célra csak szűrés és tisztítás után használható. Megoldandó feladatok a hasznosítás során: a gyűjtés, szűrés/tisztítás/fertőtlenítés, tárolás, szállítás és felhasználás.)
A vízfelhasználás lehetséges módjait a mellékelt ábra szemlélteti:
2. Élelmiszer és ivóvízellátás
- Az eldobható evőeszközök, tányérok, poharak alkalmazást mellőzik.
- Nem folyó vízben mosogatnak.
- Jó hővezetésű anyagokból (acél, öntöttvas vagy zománcozott vas) készült edényeket használnak. Az edény mérete illeszkedjen a gázrózsa vagy a főzőlap méretéhez! (Fontos az edény méretéhez illeszkedő fedő! Fedő nélkül a főzés több időt és energiát igényel, mint fedővel.)
Tábor vezetése
- A tábori személyzet a táboroztatás során tanúsított életmódjával és munkájával pozitív mintát nyújt a környezettudatos magatartásra, az ökológiai szemléletformálásra, az egészséges életmód szokásainak megalapozására, a közösségi egészséges életvitelre.
- A tábori személyzet is magáénak érzi az ökológiai szemléletet, fenntarthatóságot és annak megfelelően él, tevékenykedik. (Bármilyen tanácsnak csak ebben az esetben van értelme, mivel így lesz hiteles a gyerekek számára.)
- Példamutató magatartás hangsúlyozása!
- A részt vevő szakemberek az adott tábor helyi nevelési elveit tiszteletben tartják.
Tábori élet
- A tábori élet tervezésében és megvalósításában fontos feladatként jelenik meg a helyi igények, lehetőségek és szükségletek egysége.
- Brossúrák közzétételével vagy plakátok kihelyezésével fontos fogyasztói, táplálkozási, élelmiszerhigiéniai, hulladékkezelési szokások kialakítása és elmélyítése valósul meg.
- Kiemelkedően fontos a környezetvédelmi és természetvédelmi szabályok alkalmazása is (kiemelt figyelmet kell fordítani nem csupán a hulladékkezelés szempontjaira, hanem a táborozás következtében a tábortűz, esetleges egészségkárosító hatására (korom, pernye, füst)).
- Lényeges elem, hogy a táborozás során megfigyelt élőlények begyűjtése és bántalmazása szintén természetvédelmileg aggályos, így csak a megfigyelés módszere engedélyezett.
- A „hulladék nem szemét” elv figyelembevételével az újrafelhasználás jegyében ajándékok és játékok készülnek szülők, testvérek, barátok számára.
- Rontott (használt) papírok (ne szerepeljen rajtuk szenzitív információ) külön tárolóban kerülnek gyűjtésre, hogy a tábor résztvevői újból és sokféleképpen felhasználhassák tevékenységeik során.
- A táborok alatt környezet- és egészségbarát szemléletet formáló kiadványok, társasjátékok kölcsönzése biztosított a táborban.
- Lehetőség van zöldsportok űzésére: kerékpártúra, természetjárás, evezés, gyalogtúra stb.
- Esetleges külső szakmai segítséget igénybe vevő népművészeti és kézműves képzésre van lehetőség (a kézműves foglalkozásoktól a néptáncig/népdalig; a magyar növény- és állatfajoktól a gyógynövényekig; a magyar konyha jellemzőitől a magyar népi viseletekig, vagy akár az építészet ismeretéig).
- A differenciált bánásmód elve jelen van a tábori foglalkozásokon, kiterjed a sajátos nevelési igényű, nemzetiségi és kisebbségi gyermekek nevelésére is.
- Nem folyó vízben történő fogmosásra (borotválkozásra) felhívják a figyelmet.
Minden kezdeményezés, megvalósítás számít, függetlenül attól, hogy milyen léptékű, akár évről évre is tovább lehet „zöldíteni” a tábort, további lehetőségeket keresve az ökoszemlélet kiterjesztésére.
[1] https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32010R0066&from=en
[2] A turisztikai szálláshelyek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumokat A BIZOTTSÁG (EU) 2017/175 HATÁROZATA tartalmazza.
[3] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200185.tv
Kiemelt kép forrása: pixabay.com, beágyazott képek forrása: saját szerkesztés
A cikk szerzője Dr. habil Radács Marianna az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány szakértője, SZTE JGYPK Környezet-biológia és Környezeti Nevelés Tanszék habilitált docense.
Felhasznált irodalom
A 2012. évi hulladéktörvényről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1200185.tv (utolsó megtekintés: 2021.02.19.)
Az Európai Bizottság 2017/175 HATÁROZATA (2017. január 25.) a turisztikai szálláshelyek uniós ökocímkéjének odaítélésére vonatkozó kritériumok. Az Európai Unió hivatalos lapja, L 28/9. 2017.2.2. /CELEX_32017D0175_HU_TXT/ https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/?uri=CELEX%3A32017D0175
Az Európai Parlament és a Tanács 66/2010/EK rendelete (2009. november 25.) az uniós ökocímkéről. https://eur-lex.europa.eu/legal-content/HU/TXT/PDF/?uri=CELEX:32010R0066&from=en
Ágoston J. (2018): Szürkevíz felhasználási lehetőségei. https://lgenergia.hu/egyeb/szurkeviz-hasznalata (utolsó megtekintés: 2021.02.19.)
Bányai O. (2014): Energiajog az ökológiai fenntarthatóság szolgálatában. DELA Könyvkiadó és Kereskedelmi Kft, Debrecen.
Dresner, M. – Gill, M. (1994): Environmental Education at Summer Nature Camp. The Journal of Environmental Education. 25(3): 35-41.
Garrido, C. V.-A. – Quintero, R. R. – Wolf, O. – Bojczuk, K. – Castella, T. – Tewson, J. (2016): Revision of European Ecolabel Criteria for Tourist Accommodation and Camp Site Services. ISBN: 978-92-79-62211-3
Humusz Szövetség honlapja. https://humusz.hu/ (utolsó megtekintés: 2021.02.05.)
Magyarországi Zöld Óvodák Hálózata. http://www.zoldovoda.hu/ (utolsó megtekintés: 2021.02.15.)
Vásárhelyi Judit (szerk. 2010): Nemzeti Környezeti nevelési stratégia, Magyar Környezeti Nevelési Egyesület, Budapest. https://mek.oszk.hu/13400/13463/13463.pdf (utolsó megtekintés: 2021.01.20.)