A megvalósító szervezet neve:
Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány
A jó gyakorlat megnevezése:
Bízzunk egymásban, bízzunk magunkban! – Önbizalom-erősítő gyakorlat 8-12 éveseknek
A jó gyakorlatot megvalósító nagyobb program neve, rövid leírása:
EFOP-1.2.12.–17-2017-00006 „A Tábor összeköt – Erzsébet Táborok” című projekt
A jó gyakorlat alapjául szolgáló elméleti és módszertani háttér
Az Erzsébet Táborok táboroztatási programjának egyik fontos eleme a mentális egészség és az érzelmi intelligencia erősítését szolgáló foglalkozások biztosítása. Az Erzsébet Táborok ebből a célból gazdagította táboroztatási programját egy csoportos önbizalom-erősítő gyakorlattal, melynek a Bízzunk egymásban, bízzunk magunkban! címet választotta. A foglalkozás 2021-ben szerepelt először a nyári tábori programban. 2023-ban az előző évek tapasztalataira és visszajelzéseire reflektálva a program során alkalmazott gyakorlatokat és eszközöket továbbfejlesztettük. A 2023-as fejlesztés során az interakciók, párbeszédek és közös megbeszélések hangsúlyosabbá váltak, illetve bekerültek a programba az élménypedagógiai módszertanban bizalomjátékként ismert gyakorlatok is. A Bízzunk egymásban, bízzunk magunkban! program két korcsoportra van bontva: a 8-12 évesek és a 13-18 évesek korosztályára. Céljaiban azonos, de tartalmában különböző gyakorlatsor van összeállítva a két korosztályi csoport számára. A kidolgozott programok pszichológiai, fejlődéslélektani ismeretek tükrében, továbbá élménypedagógiai módszerek fókuszával készültek, melyek biztosítják a különböző korosztályokra jellemző képességekhez, fejlettségi szintekhez való alkalmazkodást.
A gyakorlat élménypedagógiai alapokra épül, így tapasztalati tanulás által kívánja elősegíteni az önbizalom fejlődését. Az élménypedagógia kulcsmozzanatai tükröződnek a program során: a résztvevők aktívan bevonódnak a tevékenységbe, problémamegoldásba, kíváncsivá válnak, felelősséget vállalnak, használják kreativitásukat, érzelmeiket kifejezik és véleményt alkotnak. Röviden összefoglalva: a résztvevők intellektuálisan, érzelmileg, szociálisan és fizikailag is elköteleződnek és elmerülnek a tevékenységben. A gyakorlat során megtapasztalhatják a siker vagy kudarc élményét, a kockázatvállalás izgalmát, ezzel pedig lehetőség nyílik az értékek felismerésére és vizsgálatára, az új ismeretek elsajátítására, majd ezek adaptálására a mindennapokba. A gyakorlat a közös célkijelölésen, a közösen alkotott csoportszabályokon és a biztonságos légkörben kialakuló magatartásnormákon keresztül segíti a proszociális viselkedés és attitűd fejlődését. A biztonságos, pozitív légkör és a csoport együttműködése erősíti az elfogadást, a bizalmat másokban. Ez a bizalom teszi lehetővé a kihívások elvállalását, ami a tapasztalati tanulás alapja. A személyes határokkal való szembesülés, a csoportban való szerep- és felelősségvállalás, a közös öröm fejleszti a résztvevők reflexiós képességeit és önismeretét. Az önértékelés növekedéséhez és az identitás szilárdabbá válásához járul hozzá, ha a gyermekek valami újat mernek kipróbálni ilyen keretek között, hiszen ezáltal alkalmassá válnak saját képességeik és értékeik felismerésére. Emellett pedig a biztonságos és bizalomteli légkörben megtapasztalt elfogadás és elismerés hozzásegíti a gyermekeket az együttműködés és dicséret örömeire való fogékonysághoz, amit tovább vihetnek magukkal saját közösségükbe.
A jó gyakorlat leírása, megvalósított tevékenység
Cél: a résztvevők önismeretének, önértékelésének és önbizalmának fejlesztése, élménypedagógiai módszerekkel dolgozva csoportos gyakorlatok útján, ezzel erősítve a gyermekek közötti kapcsolatokat, segítve a közösségépítést.
Időtartam: 90 perc.
Célcsoport: 8-12 éves korosztály számára szóló csoportos foglalkozás.
Eszközök:
- a résztvevők számával megegyező számú, kör alakban elhelyezett szék
- a résztvevők számával megegyező számú öntapadós matrica a nevek felírásához (etikett)
- egy díszes dobozka (aljára ragasztott tükörrel), választható
- kártyák (pl. Dixit, Maci Kártya), választható
- vékony filctollak (minél több színben)
- A/4-es rajzlapok a résztvevők számával megegyezően
- rajztáblák (A/4) a résztvevők számával megegyezően
- ruhacsipeszek a résztvevők számával megegyezően
- vízi nudlik a résztvevők számával megegyezően
Előkészület:
- Eszközök előkészítése, a székek körbe rendezése.
- Érkezéskor minden résztvevőnek egy öntapadós matricát adunk, amire – messziről is jól láthatóan – filccel felírjuk azt a nevet, amin szereti, ha szólítják. Ezután leülünk körbe.
- A gyakorlatvezetői feladatok elosztása (pl. eszközök kiosztása, szabályok ismertetése stb.).
Programterv:
- A szabályok megbeszélése.
- Érzelmi visszajelző kör, ráhangoló játék.
- Szent Erzsébet rózsái gyakorlat.
- Bizalomfolyosó gyakorlat.
- Visszajelző kör, záróbeszélgetés.
Kezdés, a foglalkozás megnyitása
A foglalkozásvezetők mindegyik szabályt külön elfogadtatják a résztvevőkkel (kézfelemeléssel jelzik, ha megértették a szabályokat), majd megkérdezik, hogy van-e más szabály is, amit szeretnének, ha bevezetnénk. Ha olyan javaslat érkezik, amely segítheti a közös munkát, akkor azt is elfogadtatják a csoporttal.
Alapszabályok:
- Hallgassuk meg egymást: figyeljünk oda arra, amit a másik mond. Csak akkor beszéljünk, ha a másik már befejezte a mondandóját.
- Vigyázzunk egymásra: kerüljünk minden olyan dolgot, amivel bánthatunk másokat (pl. lökdösődés, csúfolódás, csúnya beszéd).
- Figyeljünk a szabályokra: a játék akkor lesz élvezetes, ha mindenki odafigyel és betartja a szabályokat.
A játék menete
Első játék (választható az alábbiak közül):
Varázsdoboz
Az egyik foglalkozásvezető kezébe vesz egy tükrös dobozt:
Most egy varázsdobozt fogok körbeadni, ami egy nagy „kincset” rejt. Nézzetek bele figyelmesen, de tartsátok titokban, amit ott láttatok, amíg körbeér a doboz.
Miután körbejárt a doboz, indítsunk beszélgetést:
- Mit láttatok, amikor belenéztetek a dobozba?
- Milyen érzés volt, mikor megláttad magadat a tükörben?
- Mi jut eszetekbe a kincs szóról?
- Nektek milyen kincseitek vannak?
- Szerintetek mi a legnagyobb kincs az életben? (Hangsúlyozzuk ki, hogy minden ember értékes /kincs/, és mindenkinek sok jó tulajdonsága van.).
Hangulat visszajelző kör (kártyával)
Dixit kártyákat szórunk szét a padlón, majd megkérjük a gyerekeket, hogy válasszák ki azt, ami leginkább kifejezi, hogyan érzik most magukat. Ha már mindenki választott, megkérjük őket, hogy mutassák meg a választott kártyát a többieknek. Aki szeretné, mondja el, milyen érzésre emlékezteti a kártya, miért ezt választotta, miért érez így.
Megjegyzés:
Használhatunk egyéb, hangulat visszajelzésére alkalmas kártyákat, eszközöket (pl. Maci Kártya, saját készítésű, emotikonokat ábrázoló kártyák, képeslapok). A megosztókörben érdemes az egyik foglalkozásvezetőnek nyitnia a kört, ezzel segítve a beszélgetés megkezdését.
Hangulat visszajelző kör (hangulathőmérővel)
Képzeljük el, hogy egy nagy hőmérő van előttünk és mi vagyunk a higanyszál, ami megmutatja, hogy éppen hogyan érezzük magunkat. A hőmérő olyan nagy, hogy a padlótól egészen felér addig, ameddig lábujjhegyen állva, karunkat a magasba tartva ki tudunk nyújtózkodni. Megkérjük a gyerekeket, hogy tegyék olyan magasságba a jobb kezüket, ahogy érzik magukat. A padló jelenti az egyik végletet, miszerint nagyon rosszul érzik magukat, szomorúak vagy éppen dühösek. A kezüket kinyújtva elérhető magasság pedig a másik véglet, ami azt jelzi, hogy nagyon jól érzik magukat, vidámak, örülnek valaminek. Kérjük meg a gyermekeket, aki szeretné, mondja el, hogy érzi magát, mitől érzi így magát.
Megjegyzés:
Lehetőséget adhatunk, hogy a gyerekek egymástól kérdezzenek. Megkérdezhetjük tőlük, hogy mitől éreznék jobban magukat, akár itt és most (pl. egy kör törpejárástól vagy közös tánctól). Ha a hőmérő beállítását csukott szemmel végzik a gyerekek, úgy valószínűbb, hogy valójában a saját érzéseikről kapunk visszajelzést.
Hangulat visszajelző kör (alliterációk)
Minden gyermek húz egy lapot, amin az ABC egy betűje olvasható. Ezzel a betűvel kell mondaniuk egy rájuk jellemző érzést, gondolatot vagy eseményt, ami nemrég történt, még aktív emlék számukra.
Hangulat visszajelző kör (mozdulatos)
Megkérjük a gyerekeket, hogy mindenki egy mozdulattal mutassa meg, hogyan érzi most magát, milyen érzelmekkel van jelen a foglalkozáson.
A hangulat visszajelző körök jó rálátást nyújthatnak ahhoz, hogy hogyan változik a hangulatunk egy bizonyos időszak alatt. Ha a kiemelkedően rossz vagy jó hangulati értékek mellett tudatosítjuk azt is, hogy mi okozta ezeket, nemcsak érzelmeink megfigyelésében válhatunk tudatosabbá, hanem azok alakításában is. Ezért érdemes lehet a foglalkozás elején és végén is alkalmazni egy ilyen játékot.
Második játék: Szent Erzsébet rózsái
A következő játékban arra lesz lehetőségük a gyerekeknek, hogy a saját és társaik jó tulajdonságait gyűjtsék össze. A játék bevezetéseként megkérdezzük tőlük, hallottak-e már a rózsák legendájáról. Ha egy gyermek elmondaná, hallgassuk meg, vagy mi is elmondhatjuk röviden: Erzsébet a legenda szerint éppen a szegényekhez tartott kenyérrel teli kötényével, amikor sógora feltartóztatta, látni akarta, mit visz. Csak annyit válaszolt: rózsákat. S csodák csodájára, amikor a fukar rokon a kötényébe nézett, csak rózsákat látott (Szent Erzsébetről bővebben itt olvashatunk.).
A gyakorlat lépései:
- Vegyenek el a résztvevők egy A/4-es lapot és néhány színes filctollat. Kérjük meg őket, hogy rajzoljanak egy virágot, aminek van legalább öt szirma, majd írjanak mindegyikbe egy-egy jó tulajdonságot, amit szeretnek magukban, amire büszkék. Bíztassuk őket, mondjunk példákat, tegyünk fel segítő kérdéseket, például: Milyen tantárgyban, sportban vagy ügyes? Mi a kedvenc időtöltésed?
- Alkossanak párost a gyerekek! Mutassák be egymásnak a saját virágukat. Miután meghallgatták egymást, az lesz a feladat, hogy egészítsék ki párjuk virágát még két szirommal és írjanak rájuk olyan dolgokat, amiket kedvelnek bennük. Ha az első körben valakinek nem sikerült írnia öt jó tulajdonságot magáról, most ebben is segíthetnek egymásnak.
- Vegyenek magukhoz egy ruhacsipeszt és segítsenek egymás hátára rögzíteni a saját virágot ábrázoló rajzot. Ezután a gyerekek elindulhatnak és bármelyik csoporttagjuk rajzát kiegészíthetik egy jó tulajdonsággal, egy jó kívánsággal, esetleg egy szép, közös tábori emlékkel. Itt már nem kötelező virágszirmokat rajzolni, lehet például felhőcskét, pillangót, kisautót is. Ügyeljenek arra, hogy összességében szépen díszítsék a másik lapját és pozitív tulajdonságot, emléket, üzenetet írjanak rá. Figyeljünk a csoport aktivitására, bátorítsuk a gyerekeket, hogy minél több társuk hátára írjanak valamit. Kapcsolhatunk egy kellemes háttérzenét is ehhez a munkához. Fontos, hogy mindenki írhat mindenki hátára, nem kell engedélyt kérni, nem szabad elutasítani, és tartsák titokban azt, amit írnak, hiszen a végén annál nagyobb lesz a meglepetés öröme. Ha a csoportban már a többség nem dolgozik vagy letelt a tíz perc, kérjük meg a gyerekeket, hogy üljenek vissza a székekre, ahol levehetik és megnézhetik a rajzukat.
Feldolgozást segítő kérdések:
- Hogy éreztétek magatokat a tulajdonságok keresése során?
- Van-e valami a lapodon, amin meglepődtél, hogy mások odaírták?
- Mi volt könnyebb: magadban vagy másban jó tulajdonságot találni?
- Szerintetek be lehet építeni ezt a játékot a mindennapi életbe?
Figyeljünk oda arra, hogy lehetőleg minél többen vegyenek részt a beszélgetésben. Ezt segíthetjük egyszerűbb kérdésekkel, például: Mi tetszett a legjobban? Mi volt számodra nehéz?
Lehetséges változtatás:
Ha a csoport még a csoportfejlődés kezdeti szakaszában áll, vagyis a gyerekek nem ismerik egymást eléggé, lehet egymásnak jó tulajdonságok helyett jó kívánságokat, szép, közös emlékeket írni. Ha esetleg valamelyik csoporttagnak nehézséget okoz az írás, az is jó, ha rajzzal fejezi ki üzenetét.
Harmadik játék: Bizalomfolyosó
Megkérjük a csoportot, hogy alkossanak két sort egymással szemben – ők lesznek a bizalomfolyosó tartóoszlopai. Az első önként jelentkező a folyosó egyik végétől kb. 10 méterre megáll. A feladata nagyon egyszerű: végig kell szaladnia a folyosón, állandó sebességgel. A sorfalban állók előre kinyújtott karjukkal tartanak személyenként 1 db vízi nudlit, és csak közvetlenül a futó előtt emelik fel. A futó elindulása előtt a következő párbeszéd zajlik le a játékos és a csoport között:
- Készen álltok?
- Igen, indulhatsz!
A játék megkezdése előtt győződjünk meg róla, hogy mindenki megértette-e a szabályokat. A futó játékos elkezd szaladni, egyre gyorsabban. Amikor közel ér az első párhoz, azok felemelik a kezüket, és ahogy halad előre, a többi pár is sorban egymás után emeli fel a kezét a nudlival (a kezek egy hullámszerű mozgást végeznek). Miután a futó átjut a bizalomfolyosón, beáll a sor végére.
Gyakran hasznos, ha a futóknak lehetőséget adunk az értékelésre azonnal a futás után. Az élmény hatására ilyenkor még nagyon intenzívek az érzéseik, így szívesebben megosztják azokat, ha rákérdezünk, például: Milyen érzés volt? Hogy érezted magad?
Megjegyzés:
- Találjunk ki a játéknak egy mesés bevezetőt vagy kerettörténetet, úgy még élvezetesebb lehet a gyermekek számára.
- Növeljük a folyosó szélességét és egy pár fusson rajta keresztül kézen fogva.
- Mozgáskorlátozott gyermek esetén, amennyiben ez biztonságosan megtehető és vállalja a gyermek, kerekesszékkel is részt lehet venni a játékban.
Lezárás, tapasztalatok átbeszélése
A játékok során szerzett élmények, tapasztalatok megosztása, új ismeretek összefoglalása, összegzése.
- Figyeljünk arra, hogy a résztvevők hallgassák meg egymást.
- Lehetőleg minél több gyermek vegyen részt a beszélgetésben. Ennek érdekében használjunk egyszerűbb, rávezető kérdéseket.
- Ha a csoport gyakorlatlan még egy ilyen feldolgozó beszélgetésben, alkalmazhatunk egy „beszélő tárgyat”. Ez lehet egy kislabda vagy plüss – bármi, amit sérülésmentesen lehet dobálni. Amikor feltesszünk egy kérdést, odadobjuk a jelentkezőnek a tárgyat, amit majd ő is továbbad egyik társának a következő kérdés alkalmával. Csak az beszélhet, akinél a tárgy van, a többiek pedig figyelnek rá.
Kockázati tényezők, balesetmegelőzés, biztonsági szabályok
A Bizalomfolyosó játékban az első alkalomkor a futó gyorsan sétáljon vagy kocogjon, hogy a csapat megtanulja, mikor kell a kezeket felemelni. Minden esetben tanítsuk meg a párbeszédet a résztvevőknek, melyet minden futás megkezdése előtt el kell mondaniuk.
Utómunkálatok
A foglalkozás végén a kellékek összegyűjtése, elpakolása szükséges.
A jó gyakorlat megvalósításának körülményei, helye
Ideális esetben beltéren és kültéren is megvalósítható.
Értékelés kérdések segítségével
Feldolgozást segítő kérdések:
- Meg tudsz nevezni egy érzést (pl. düh, szomorúság, boldogság, ijedtség), amelyet a foglalkozás során éreztél?
- Melyik játék tetszett a legjobban?
- Mi volt jó és mi volt rossz a mai játékok során?
- Mi segített neked abban, hogy bízz a csoportban?
- Mi volt az (pl. nevetés, viccelődés stb.), amitől a bizalmad csökkent?
- Képes voltál a játékokban támogatni másokat?
- Mit csinálhattatok volna másképp?
- Mit tudsz tenni annak érdekében, hogy máskor is megbízzanak benned a társaid?
Eredmények, megállapítások (tapasztalat)
A gyakorlat során elért fejlődés az önismeret és önbizalom terén a másokba vetett bizalom erősödését, illetve a közösségi felelősségtudat és együttműködés erősödését is elősegíti. Ezzel a gyakorlat hozzájárul a részt vevő gyermekek mentális egészségének fejlődéséhez, erősíti a csoportkohéziót és fejleszti a szociális kompetenciákat.
Felhasználhatóság, adaptálhatóság (módszer, költségek, hatások)
A jó gyakorlat egyes részei rugalmasan alakíthatóak a csoport szükségleteinek megfelelően.
Kiemelt kép és beágyazott kép forrása: saját szerkesztés
Felhasznált irodalom
Árpád-házi Szent Erzsébet élete és a rózsacsoda leírása: Magyar Kurír (2022. november 19.). https://www.magyarkurir.hu/hirek/arpad-hazi-szent-erzsebet
Kispéter Andrea – Gratzer-Sövényházy Edit (2020): Élménypedagógia. Szeged, Bűnmegelőzési és Oktatási Szolgáltató Központ Egyesület.
Lohász Cecília – Sőregi Viktória (szerk. 2017): Több mint játék – Szabadtéri játékok gyerekeknek és fiataloknak. Budapest, Természetjáró Fiatalok Szövetsége.
