Mozgásos játékokkal, sport- és testnevelési játékokkal egy tevékenységet jelölünk, egy speciális cselekvést, amelyben megjelennek az eszközként használt tárgyak, a mindennapi élet megnyilvánulási formái is. Ezen a területen a játék rengeteg megnevezése, változata előfordul, mint például futójátékok, fogójátékok, küzdőjátékok, kosárlabda, röplabda stb.
A mozgásos játékok célja
A mozgásos játékok közvetlen célja a győzelem elérése, a verseny megnyerése. Ezért a célirányos egyéni és csapattörekvések megvalósítása érdekében ügyesebben, eredményesebben és természetesen differenciáltan kell a táborozó gyermeknek a feladatot megoldania, végrehajtania.
A mozgásos játékokkal elérhetjük azt, hogy a gyermek tevékenységében megvalósítsa vágyait, valóságközeli élményekben legyen része, szocializációs folyamatok során fejlődjön a személyisége, szórakozzon, hasznosan töltse ki a szabadidejét színes tábori programokkal. A mozgásos tevékenység a fizikai fejlődés mellett szellemi és erkölcsi fejlődést is biztosít. Megtapasztalhatnak erős, kellemes érzelmi állapotot, melynek forrása a fizikai aktivitásra épülő játék és az abból kialakuló sikerélmény. Fontos megjegyezni, hogy a játék tábori körülmények között is egy szabad cselekvési lehetőség legyen. Vagyis a gyermek dönthessen arról, hogy játszik-e vagy nem, melyik játékban vegyen részt, mikor vegyen részt, meddig legyen részese a játéknak.
A mozgásos játékok sajátosságai
A mozgásos játékokat mindig egy időbeli keretbe kell foglalni. Ez azt jelenti, hogy a cselekmény lefolyásának mindig egy meghatározott, pontos rendje van. A táborozó gyermekek egy adott időben elkezdik a játékot, a cselekmény elemei meghatározott sorrendben követik egymást, majd a játék egy adott időben befejeződik. A térbeli meghatározás ugyancsak alapvető sajátossága a mozgásos játékoknak. Minden játékot egy pontosan meghatározott, előre kijelölt, láthatóan körülhatárolt játéktéren, sportpályán, mezőn, vízterületen stb. kell levezetni. Ezzel egy állandóságot is biztosíthatunk a mozgásos játékban résztvevők számára. A harmadik nagyon fontos sajátossága a mozgásos játékoknak az előírt, meghatározott, módosított szabályok szerinti lebonyolítás. A szabály biztosítja a játék belső rendjét, célját, a résztvevők lehetőségeit, kötelességeit, amely így egy közös és nélkülözhetetlen funkciót tölt be. Különösen fontos akkor, ha a tábori programban verseny vagy bajnokság kerül kiírásra. Ezeket az információkat előre ismertetni kell a nevezni szándékozókkal. Törekedni kell arra, hogy minél pontosabban és részletesebben határozzuk meg a résztvevők cselekvésének a lehetőségeit. A cél elérése érdekében mindenkinek egyenlő feltételeket, azonos esélyeket kell biztosítani, azonos hozzáférhetőséget teremtve a mozgásos játékokon, versenyeken, bajnokságokon való részvétel érdekében.
Ha a mozgásos játékok felosztását nézzük, akkor megállapítható, hogy gyermektáborokban a játék szinte minden formáját alkalmazhatjuk. Többek között kiemelendőek a nyári táborozások alkalmával a sportjátékok (röplabda, labdarúgás stb.), játékok a vízben (természetes vízben, medencében), az iskolai játékok adaptációi (labdajátékok, fogójátékok, váltóversenyek stb.), népi játékok (énekes és táncos játékok), de még az alkotó játékok is (konstruáló, dramatizáló).
Az életkori sajátosságok szerepe a mozgásos feladatok kiválasztásánál
A mozgásos játékoknak megfelelően tekintsük át azokat az ismérveket, amelyek a táborozó gyermekek korából, motoros képességéből, előhívható ismereteiből kiindulva szem előtt tartandók. A 6 éves gyermekek kitartóak a játékos cselekvések alatt, többnyire együttműködnek a társaikkal, ezért a szabályok betartását egymástól is megkövetelik. Cselekedeteikben a közösségi szellem, a társadalmi jelleg, szociális kapcsolatok kialakulása és fejlődése figyelhető meg, egyre többet játszanak együtt spontán is. A természetes mozgásokkal (pl. ugrálás, szökellés, egyensúly gyakorlatok) járó játékok alkalmazása még rendkívül fontos ebben a korban, ezeket a gyakorlatokat nem kell tanítani, mert a gyermekek maguktól végzik. A játékos feladatok során elsősorban a mozgáskoordináció (ügyesség) igénybevételével és az azt fejlesztő játékokkal, cselekvésekkel célszerű a táborozó gyermekek aktivitását növelni.
7 éves korú táborozó gyermekek esetében a mozgásos játékok mellett a szerepjátékok dominálnak. A játékok didaktikai szempont szerint még egyszerű, csupán 2-3 mozgásformát tartalmaznak. A szabályok és játékleírások mindig legyenek egyszerűen megfogalmazva azért, hogy a gyermekek könnyen megértsék, megtanulják és alkalmazzák azokat. Jellegzetes feladatok lehetnek a futójátékok, fogójátékok, labdajátékok, versengések; lényeges, hogy érvényesüljön a gyermek fantáziája, önállósága. A játék időtartama ne legyen túl hosszú, ha magas az intenzitása, akkor gondoskodni kell a megfelelő pihenőről.
A 9-10 éves korú táborozók már nagyobb értelmi képességek birtokában vannak, de a szabadidejüket még mindig szívesen töltik játékkal. Kedvelt játékaik közé tartoznak a versengésre épülő cselekvések (sor- és váltóversenyek), az elbújásra, üldözésre épülő játékok (számháború, kreatív fogójátékok). A páros, csoportos és csapatjátékok előtérbe kerülnek, a bonyolultabb mozgásfeladatokra épülő labdajátékok lehetőséget nyújtanak a tábori programok bővítésére. A játékidő itt már lehet hosszabb, a feladatok összetettebbek, a szabályok pedig nehezedhetnek. A sportjátékok technikai elemeit még csak könnyített feltételek mellett tudják alkalmazni a gyermekek, de könnyen tanulnak, utánoznak, ezért a sportjátékok egyszerűsített változatainak az alkalmazása kivitelezhető (manóröplabda).
10-14 éves korú gyermekek esetében a versengés erős késztetésben nyilvánul meg a sportágak megjelenése miatt. Prepubertás korban a gyermekek általában gyorsak, ügyesek, mozgásigényük a szocializáció minden területére pozitív hatással van. A szabadidőben már csökken a mozgásos játékokra való igény. Inkább a technikai sporttevékenységek jellemzőek, vagyis a csapatjátékok, küzdőjátékok (erő összemérése). A lányok biológiai érése eltérő a fiúkétól. A lányoknál nem jellemző a versengés, az erősportok és a sokmozgásos csapatjátékok iránti érdeklődés. Náluk elsősorban a szervezetet érő általános terhelést kell biztosítani, megvalósítani. Kedvelik a koordinált, ügyességen alapuló tevékenységeket, a harmonikus, esztétikus mozgást igénylő cselekvéseket (zenés-táncos mozgásformák), a szabadon, általuk meghatározott ütemben és módon végrehajtott programokat. Nem vonzza őket a győzni akarás, a bizonyítási vágy a fizikai teljesítmények terén.
Összegzés
A 6-14 éves korú táborozó gyermekek esetében a játékok nagy szerepet töltenek be az élmények megszerzésének területén. A fizikai aktivitást a testnevelésben alkalmazott iskolai játékok integrálása nagymértékben elősegítik. Törekedni kell az általános és sokoldalú foglalkoztatás megteremtésére, alkalmazására a természetes gyakorlatok széleskörű adagolásával.
Kiemelt kép forrása: pixabay.com
A cikk szerzője Dorka Péter az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány szakértője, testnevelés szakos középiskolai tanár.
