Sportolás közben a teljes testünket terheljük, melynek következtében könnyen sérülések alakulhatnak ki. Ha sérülés történik, a mozgást azonnal abba kell hagyni, mert komolyabb károk is keletkezhetnek, ha folytatjuk. Vannak olyan sérülések, amik kívülről nem látszódnak, csak az érintett sportoló vagy egyén panaszaira támaszkodhatunk; azonban vannak olyanok is, amik kívülről is láthatóak, ide tartoznak például a vérzéses sérülések vagy törések. Ha bármilyen komolyabbnak tűnő sérülés merül fel, szakemberek segítségére van szükség.
Vérzéses sérülések
Vérzéses sérülés általában a bőr sérülésénél jelenik meg. A bőrünk könnyen megsérülhet, azonban ezek a sérülések sokszor szakemberek nélkül is kezelhetőek. Ebben az esetben nagyon fontos a fertőtlenítés, mert ha nem megfelelő az ellátás, könnyen el tudnak fertőződni ezek a sebek. A vérzéses sérüléseknek több fajtáját tudjuk megkülönböztetni:
- Horzsolás: a leggyakoribb és legcsekélyebb bőrsérülés. Lényegében a bőr felső rétegének kis mértékű sérüléséről van szó. Ezek a sérülések általában igen fájdalmasak lehetnek. Gyakran jár együtt enyhe vérzéssel. Ellátása elsődlegesen nem a sérülés súlyossága miatt elengedhetetlen, hanem a fertőződés elkerülése miatt.
- Sebek: amikor a bőr felülete megszakad. A horzsoláshoz hasonlítva itt nemcsak a felső réteg sérül, hanem a bőr mélyebb rétegei is. Legtöbbször vérzéssel, helyi fájdalommal járó sérülés. Elsősegélynyújtáskor fontos a seb fertőtlenítése, a vérzés elállítása és a seb steril fedése.
- Zúzódás: nagy erővel csapódó ütések, rúgások vagy bármely más, tompa tárgy okozta sérülés. Nagyságától függően a bőrön kívül az alatta levő szövetekre is kiterjedhet. Súlyossága függ attól is, hogy a testünk melyik részén lévő bőrfelületet érte az erőbehatás, mennyire vastag a bőr vagy mennyire képes elmozdulni. A zúzódás ellátását általában hideg vizes borogatással szokták kezelni.
Kapilláris vérzés
Vérzéstípusok közül ez a leggyakoribb, és ez jár a legkisebb vérveszteséggel. A bőr felületes sérüléseit követően jöhetnek létre kisebb sebek formájában. Nem járnak komoly következményekkel, mégis zavaróak, kissé fájdalmasak lehetnek sportolás közben, esetleg a sportolás közbeni verejtékezés irritálhatja őket – súlyosbíthatja, növelheti is őket. Ellátásuk során mossuk ki a sebet és fertőtlenítsük le a sebszéleket. Ezután a sérülés méretétől függően steril gézlapot vagy ragtapaszt helyezzünk a sebre. Mivel a kötés könnyen leeshet akár verejtékezés vagy más okok miatt, rögzítsük a kötést erősen a sebhez.
Vénás vérzés
Mélyebb sérülés esetén következik be a vénás vérzés. Jellemző rá, hogy vörös színű, folyamatos és erős a vérzés, de az a sérült véna nagyságától és a sérülés mértékétől is függ. Ellátásánál a sérültet nyugalomba kell helyezni. A vérző testtájékot, ha lehetséges, fel kell emelni – ezzel csökkentve a vérzés mértékét. Ezután pedig vénás nyomókötést kell alkalmazni. Egyszerű fedőkötés nem elegendő, mert az nem nyomja el a vénát, így a vérzés nem fog megszűnni.
Nyomókötés készítése: steril gézlapot helyezünk a sebre, majd vattából vagy gézből készült „gombócot” (nyomópárnát) rakunk rá, az egészet pedig szorosan rögzítjük a seben. Az így rárakott kötés lehetséges, hogy hamar átvérzik. A kötés átázása esetén tilos levenni azt, ilyenkor további kötést kell helyezni a sebre. Orvoshoz kell fordulni, mentőt kell hívni.
Artériás vérzés
Artériás vérzéssel találkozhatunk a legritkábban. Tipikusan felismerhető arról, hogy a vérzés a szívműködéssel megegyező, lüktető, élénkpiros színű, nagyon súlyos vérzés. Attól függően, hogy milyen mértékben sérült az artéria, könnyen eszméletvesztést, akár halált is okozhat. Ellátása során a sérült személyt le kell ültetni vagy fektetni, a sérült testrészt pedig felpolcolni.
Az artériás vérzéscsillapításnak két típusa van:
- Artériás nyomáspont nyomása. Artériás nyomáspontok: halántékon, arcon, vállövben, kulcscsont alatt, felkaron és alkaron, valamint a hasi és combverőéren. Ezzel ugyan csökkentjük a vérzést, de tökéletesen nem tudjuk elállítani.
- Ujjnyomás a másik módszer, melyet az artériás nyomókötés készítéséig alkalmazunk. Ez annyiban különbözik a vénás nyomókötéstől, hogy itt magára a sebre is nyomópárnát helyezünk. Ezt steril gézlappal és újabb nyomópárnával fedjük, a végén pedig szoros kötést készítünk a seb körül. Orvoshoz kell fordulni, mentőt kell hívni minél előbb.
Orrvérzés
Gyakran előfordulhat táborban sportolás, játék közben. Jelentkezhet az orrot érő erős ütés, túlzott orrfújás, vagy akár allergia miatt is. Többféle erősségű lehet, fájdalommal nem jár. Ellátása: a fej kis mértékű előre döntése és az orrból folyó vér felfogása (kb. 5-10 perc alatt magától elmúlik). Ha rövid időn belül ismételten vérzik az orr vagy nagyon gyakran, akkor érdemes szakorvoshoz fordulni.
Csontsérülések
Ha csontsérülés történik, mindig orvosi segítséget kell kérni, ugyanis ez komolyabb sérülésnek számít. Sokszor műtéti beavatkozás is szükséges.
A csontsérülések fajtái:
Zúzódás
Általában azoknál a csontoknál fordulhat elő, ahol kevesebb a kérgi réteg. A csonton duzzadás jön létre, ami beterjed a csonthártya alá, valamint a csont belső állományába. A sérülés helyének hűtése csökkenti a duzzadás mértékét. Önmagától meggyógyul.
Csontrepedés, csonttörés
A csonttöréseknek lehetnek belső és külső okai is. Különböző fajtáit tudjuk meghatározni. Törhetnek hosszanti irányba vagy keresztbe is, lehet egyszerű, összetett vagy darabos törés is. Lehetnek zárt törések és nyílt törések is. A csonttörésnek vannak jelei, mint például az éles fájdalom, a törés pontjánál megjelenő lilulás, ezek a csontok akár el is mozdulhatnak a helyükről. Törés esetén haladéktalanul kórházi ellátásra van szükség.
A csontsérülések bármilyen nagyobb erőhatások által ért ütések, vetődések, esések, rúgások miatt alakulhatnak ki.
Sérülések kezelése
A sérülés érintheti a bőrt, izmokat, ízületeket, csontokat és kötőszövetet is. Mindegyik sérülésfajtánál másképp kell eljárnunk. A vérzéses sérüléseknél általában nyílt sebbel találkozunk, amelyből vér és egyéb folyadékok távoznak. Ilyenkor a bőr védőrétege megszűnik és a baktériumok, kórokozók könnyen a sebbe tudnak jutni, amely nem megfelelő kezeléssel elfertőződhet. Zárt sérüléseknél is tapasztalhatóak vérzések (belső vérzések), amelyek szemmel nem láthatóak. Ezek általában a szövetekben vagy testüregekben jelennek meg, és sokszor beavatkozásokkal szüntethetők csak meg. Kiemelt hangsúlyt kell fektetni – a sérülés jellegétől függetlenül – a higiéniára, mert csak így óvható meg a sérült és az elsősegélynyújtó a fertőzés veszélyeitől.
A csontok sérülése sok esetben kívülről nem látható, azonban vannak a nyílt törések és az elmozdulásos törések, amikor szemmel is láthatóak. A töréseket mindig szakemberekkel kell megvizsgáltatni, ha szükséges, műtéti beavatkozást kell végezni, azonban sokszor nem feltétlenül kell műteni, elegendő egy gipsz vagy rögzítő. Ha műtéti beavatkozás szükséges, akkor több hónap felépülési időre van szükség. Nagyon fontos a rehabilitáció és a gyógytorna, ha szeretnénk visszanyerni a törés előtti állapotot.
Kiemelt kép forrása: pixabay.com
A cikk szerzője Dorka Péter az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány szakértője, testnevelés szakos középiskolai tanár.
Felhasznált irodalom
