A megvalósító szervezet neve:
Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány
A jó gyakorlat megnevezése:
Szemléletformáló foglalkozás
A jó gyakorlatot megvalósító nagyobb program neve, rövid leírása:
EFOP-1.2.12.–17-2017-00006 „A Tábor összeköt – Erzsébet Táborok” című projekt
A jó gyakorlat alapjául szolgáló elméleti és módszertani háttér
Az Élménytáborok fő célja a táborozó gyermekek aktív részvételére épülő, tapasztalati úton történő tanulás, játékos jellegű oktató, fejlesztő, hátránykompenzáló és esélyteremtő foglalkozások biztosítása. Ezen színes programok egyike a Szemléletformáló foglalkozás.
A fogyatékos személyek társadalmi részvételét az egyén képességei mellett a szűkebb és tágabb környezetének jellemzői határozzák meg. Az információhiány és a bizonytalanságérzet – hogyan tudok jól segíteni? – minden esetben feszültséget, félelmet kelt, melyre válaszreakcióként az adott szituációt inkább elkerüljük.
A Szemléletformáló foglalkozás egyik alapelve, hogy a fogyatékos emberek társadalmi befogadásának kulcsa a megismerésükben rejlik. A programon részt vevő gyermekek személyesen tapasztalhatják meg azt, hogy fogyatékos embertársaik nap mint nap milyen kihívásokkal néznek szembe: átélhetik a szenzoros túlérzékenységet, kerekesszékkel oldhatnak meg különböző ügyességi feladatokat, szimulációs szemüvegen keresztül ismerhetik meg a látássérült emberek világát, valamint lábbal festhetnek, síkesztyűben öltözködhetnek, ismerkedhetnek a Braille-írással, vagy éppen jelnyelvi alapkifejezéseket tanulhatnak.
2021 óta nyomon követjük a foglalkozások gyakorlati tapasztalatait, visszajelzéseit, melyekre reflektálva továbbfejlesztettük a program során használt pedagógiai módszereket és eszközöket. Ennek eredményeképpen évről évre bővítésre kerültek a sajátélményű, tapasztalati tanulásra és tevékenységközpontú ismeretszerzésre fókuszáló gyakorlatok. 2022-ben a korosztály érdeklődésére építő, bevonhatóságát célzó és az adott téma iránti nagyobb motiválhatóság elősegítése érdekében vezettük be a foglalkozás első elemeként a videógyakorlatot, mely hozzájárul a résztvevők figyelmének felkeltéséhez, így a foglalkozás első témakörére (autizmus spektrum zavar) való ráhangolódáshoz is. Ezenkívül elkészítettük a Ki kicsoda – Hírességek fogyatékossággal nevet viselő játékos gyakorlatot, melynek célja bemutatni azt, hogy a világon számos olyan híres ember él vagy élt fogyatékossággal, akiknek az élete bizonyíték arra, hogy nem az számít, milyen képességeink hiányoznak, hanem az, hogy milyenekkel rendelkezünk. Beszerzésre került több szemléltető segédeszköz is, mint például a Braille-írással készült tábla, diszlexia ABC, jelnyelvi ABC és kártyák. 2023-ban apróbb módosításokat, finomításokat vezettünk be annak érdekében, hogy kooperatív technikákra épülő, szimulációs gyakorlatokkal a gyermekek aktívan és cselekvő módon mélyíthessék el a fogyatékossággal és a fogyatékos emberek hatékony támogatásával kapcsolatos ismereteiket.
A jó gyakorlat leírása, megvalósított tevékenység
Cél: a fogyatékossággal kapcsolatos attitűdök pozitív irányba történő terelése, a társadalmi befogadás erősítése, a társadalmi aktivitás és kohézió növelése, szociális kompetenciák fejlesztése a csoportban zajló tapasztalati tanulással.
Időtartam: 60 perc
Célcsoport: 7-16 éves korosztály számára szóló csoportos foglalkozás
Javasolt időbeosztás:
Előkészület:
- eszközök előkészítése
- helyszín berendezése, állomások kialakítása
Kezdés, a játék megnyitása:
A Szemléletformáló foglalkozáson kezdetben közösen, majd 2 csoportban tevékenykednek a gyerekek. A csoportok más-más feladatokat végeznek, majd cserélnek. A csoportfoglalkozások között, ha van idő, a gyerekek szabadon is kipróbálhatnak néhány feladatot: kedv, szabad hely és idő függvényében választhatnak a feladatok közül.
A játék menete:
Autizmussal kapcsolatos irányított videónézés (közös feladat)
Beszélgetés az autizmusról:
- Van-e autizmusban érintett osztálytársad, ismerősöd?
- Mit tapasztaltál a viselkedésükkel kapcsolatban?
TIPP: Fontos az adott csoport életkorához, képességeihez alkalmazkodni.
A videó megtekintése:
Beszélgetés a videóról:
- Mi történt a videóban?
- Hogyan reagált a férfi?
- Mit gondoltok, milyen ember ő?
- Szerintetek hogyan kellett volna viselkednie?
- Ti hogyan viselkednétek egy ilyen helyzetben?
Magyarázat: autizmus tünetei, hatása az egyén fejlődésére, rugalmatlan viselkedésszervezés jelentése, részletfókuszált figyelem, szenzoros érzékenység, beszédértés és beszédprodukció.
Ingertelítődés – az autizmus sajátélményen alapuló megismerése
Beszélgetés az ingertelítődésről és annak az autizmus spektrum zavarban érintett emberekből kiváltott hatásairól.
Szerepek és eszközök kiosztása:
- autista személy, feladata: beülni a forgószékbe és válaszolni a kérdésekre. Ezen kívül átélni az ingertelítődés élményét;
- kérdező, feladata: az autista személynek időközönként könnyebb, nehezebb kérdéseket tesz fel, például: Hány éves vagy? Mennyi 15+44?
- tollkattogtató, feladata: az autista személy fejétől kb. fél méterre folyamatosan ki-be kapcsolgat egy golyóstollat;
- hangos olvasó, feladata: az autista személy közelében állva hangosan felolvas egy rövid történetet;
- legyező, feladata: egy legyező segítségével legyezi az autista személyt;
- DJ, feladata: egy kicsi játékzongorán zenélget;
- székmozgató, feladata: az autista személy alatt lévő széket jobbra-balra forgatja óvatosan;
- simogató, feladata: az autista személy fejét vagy karját időközönként megsimogatja.
A szerepek kiosztása és átbeszélése után az autista szerepét kapó gyermek elhelyezkedik a székben, kb. 2 percen keresztül az összes ingert egyszerre adják számára a társai.
A feladat végeztével megbeszélik, ki hogyan érezte magát a feladat során.
- Mennyire volt könnyű vagy nehéz válaszolni a kérdésekre?
- Mennyire tudtad figyelmen kívül hagyni a zavaró ingereket?
- Szerettél volna elszaladni, kiabálni?
Beszélgetés az autizmussal élő emberek egyéb nehézségeiről:
- elmondani, hogy mit szeretnének;
- barátkozni;
- kitalálni, hogy mások vajon mit érezhetnek vagy gondolhatnak;
- megérteni és helyesen alkalmazni az udvariassági szabályokat;
- megosztani az érzelmeiket;
- megfelelően reagálni a váratlan helyzetekre;
- szeretnek mindig ugyanazokról a témáról beszélgetni.
Feladatok csoportbontásban
Első állomás:
Kerekesszékes akadálypálya – mozgássérültség sajátélményen alapuló megismerése
A gyermekek kerekesszékbe ülve tapasztalhatják meg a mozgássérült személyek mindennapi nehézségeit.
Feladatok: bóják közötti szlalomozás, falon lévő villanykapcsoló kapcsolása, iskolapadba történő gurulás, ajtó kinyitása/becsukása. Egyszerre 1-2 fő próbálhatja ki.
Második állomás:
Szájról olvasás és nehezen hallható kérdések – hallássérültség sajátélményen alapuló megismerése
Szájról olvasás: felváltva, hangtalanul, de jól artikulálva olvasnak fel egymásnak szavakat/mondatokat, és próbálják meg kitalálni, mi lehetett az adott üzenet. Ha néhány találgatás után sem sikerül megfejteni, segítségképp elárulhatják egymásnak a témakört. Nehezen hallható kérdések: a páros egyik tagja zajvédő fültokot tesz a fülére és kellő távolságban megáll a páros másik tagjával szemben, aki kérdéseket olvas fel neki. A feladat, hogy válaszoljon a feltett kérdésekre.
Harmadik állomás:
Szimulációs szemüvegek – látássérültség sajátélményen alapuló megismerése
A résztvevők szimulációs szemüvegeket felpróbálva ismerhetik meg a különböző látássérüléseket. Szemüveget viselve egy akadálypályán (lépcsőn fel-le, székek között, bójákat megkerülve) kell végigmenniük, a pálya végén egy pacsit adniuk, majd elolvasniuk néhány, növekvő betűmérettel írt mondatot.
Negyedik állomás:
Lábbal festés – mozgássérültség sajátélményen alapuló megismerése
A gyermekek leülnek egy székre, leveszik a zoknijukat, cipőjüket. Az ecsetet a lábujjuk közé veszik, festékbe mártják, majd megpróbálnak kéz nélkül, lábbal egy felismerhető rajzot készíteni a földre helyezett rajztáblán lévő papírra.
Azok, akik ódzkodnak a feladat végrehajtásától, azok próbálják ki, hogy tudják kinyitni a kulacsukat vagy egy ásványvizes flakont egy kézzel vagy akár kéz nélkül.
Szabadon választható, időtöltő feladatok:
Öltözés síkesztyűben – mozgássérültség sajátélményen alapuló megismerése
A gyermekek kapnak egy pár síkesztyűt. A feladat az, hogy próbálják meg a cipőjüket úgy le-, illetve felvenni, bekötni, betépőzárazni, hogy a síkesztyű végig a kezükön van.
Ki kicsoda – Hírességek fogyatékossággal – tanulási zavar saját élményen alapuló megismerése
Kártyákon hírességekről rövid leírások olvashatóak, melyek alapján ki kell találni, kiről írtunk.
Diszlexia szimuláló szöveg (diszlexia ABC)
Egy plakáton diszlexiát szimuláló szöveget olvashatnak, illetve az ún. diszlexia ábécét tekinthetik meg.
Braille-írás fordítása, szórejtvények – látássérültség sajátélményen alapuló megismerése
Egy táblán Braille-írással készült szöveg olvasható. A feladat az, hogy egy Braille-szótár segítségével fordítsák le a tapintható idézetet.
Jelnyelv szótár – hallássérültség sajátélményen alapuló megismerése
Egy plakáton jelnyelvi (daktil) ábécét, illetve néhány kártyán alapkifejezések (pl. köszönöm, szeretlek, jó étvágyat) kézjelét láthatják. A feladat, hogy megtanulják eljelelni a saját nevüket, illetve néhányat az alapvető kifejezésekből.
Ujjkép szórejtvény: A feladatlapon 3 db ujjképes szórejtvény található, amelyeket a daktil ábécé segítségével tudnak megfejteni.
Minden feladat végzése közben érdemes a gyermekekkel beszélgetni az adott fogyatékossági típusra jellemző mindennapokban megélt kihívásokról.
Lezárás, tapasztalatok átbeszélése
A játékok során szerzett élmények, tapasztalatok megosztása, új ismeretek összefoglalása, a helyes segítségnyújtásról szóló tanultak felidézése, összegzése.
Kockázati tényezők/balesetmegelőzés, biztonsági szabályok
Fontos külön felhívni a gyermekek figyelmét arra, hogy ügyeljenek a saját és egymás testi épségére a játékok során. Fokozott figyelemmel kell követni a gyermekek érzelmi állapotát. Ha valamelyik játék során szerzett élmények negatív hatással vannak, akkor ezen érzelmek feldolgozására biztosítsunk lehetőséget.
Utómunkálatok
A foglalkozás végén a kellékek összegyűjtése, elpakolása.
A jó gyakorlat megvalósításának körülményei, helye
Nagyobb beltéri helyszín szükséges, ahol a résztvevők a 4 fő állomáson és a szabadon választható játékok állomásain zavartalanul tudják elvégezni a játékos feladatokat.
Eszközök
Eszközigény az autizmussal kapcsolatos irányított videónézéshez:
- laptop
- projektor
- hangfal
- székek
Eszközigény az ingertelítődéshez:
- 1 db forgószék
- golyóstollak (kattogtatható)
- 1 db legyező
- játékzongora
- rövid, nyomatott történet
Eszközigény a kerekesszékes akadálypályához:
- kerekesszék(ek)
- bóják
- iskolapad
Eszközigény a hallássérültség saját élményen alapuló megismeréséhez:
- zajvédelmi fültok(ok)
- előre kinyomtatott szavak, mondatok
- előre kinyomtatott kérdések
Eszközigény a látássérültség saját élményen alapuló megismeréséhez:
- szimulációs szemüvegek
- eszközök akadálypályához (pl. lépcső, bója)
Eszközök mozgássérültség sajátélményen alapuló megismeréséhez:
- vastag ecsetek
- festék tálban
- rajztáblák
- rajzlapok
Eszközök a szabadon választható feladatokhoz:
- síkesztyű
- nagygombos kardigán
- cipzáras felső
- részegszemüveg
- hírességekről készített kártyák
- diszlexia ABC
- Braille-írással készített szöveg
- plakátok (jelnyelvi abc, szótár)
- növekvő betűmérettel írt mondatok (papíron)
Értékelés kérdések segítségével
- Nevezz meg egy olyan érzést, amit a program során éreztél!
- Melyik játék tetszett a legjobban? Miért?
- Melyik volt számodra a legnehezebb? Miért?
- Mit tanultál ma a fogyatékos emberek életéről? Nevezz meg egy dolgot!
Eredmények, megállapítások (tapasztalat)
A szemléletformáló foglalkozás eredményeként a programon résztvevők megtanulják, hogy az emberek közötti különbségek természetesek, mindenkinek lehet szüksége támogatásra, az erre irányuló attitűdjeik pozitív irányba változnak, melyek hosszútávon elősegítik a fogyatékos személyek társadalmi inklúzióját.
Felhasználhatóság, adaptálhatóság (módszer, költségek, hatások)
A jó gyakorlat egyes részei speciális eszközszükségletűek, ugyanakkor rugalmasan alakíthatóak.
Felhasznált irodalom
Balázs Katalin (2022): Érzékenyítő tréningek pszichológiai háttere. Debrecen, Debreceni Egyetemi Kiadó.
Bánfalvy Csaba (2009): Gyógypedagógiai szociológia. 2. bővített kiadás, Budapest, ELTE BGGYK.
Dukic Monika – Perlusz Andrea (2023): Fogyatékos személyekkel kapcsolatos szemléletformálás az inkluzív társadalom kialakításának jegyében – egy pilótavizsgálat tapasztalatai. Gyógypedagógiai Szemle – A Magyar Gyógypedagógusok Egyesületének Folyóirata, 51. évfolyam, 1. sz. 78–90.
