A megvalósító szervezet neve:
Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány

A jó gyakorlat megnevezése:
Láthatatlan szabadulószoba

A jó gyakorlatot megvalósító nagyobb program neve, rövid leírása:
EFOP-1.2.12.–17-2017-00006 „A Tábor összeköt – Erzsébet Táborok” című projekt

A jó gyakorlat alapjául szolgáló elméleti és módszertani háttér

Az Erzsébet Táborok táboroztatási programjának egyik fontos eleme a társadalmi befogadás és kohézió erősítése, illetve a szociális kompetenciák fejlesztését célzó foglalkozások biztosítása.

A Láthatatlan szabadulószobát 2022-ben indítottuk útjára azzal a céllal, hogy a táborozó gyermekek és fogyatékossággal élő (elsősorban látássérült) társaik között egyfajta hidat építsen, mely elősegíti az elfogadóbb és befogadóbb társadalom létrejöttét. A foglalkozás saját élményen alapuló tapasztalatot kíván nyújtani a résztvevők számára annak érdekében, hogy a látássérült emberekről való tudásukat, hozzájuk fűződő attitűdjeiket képesek legyenek átértékelni és bővíteni.

2022-ben a foglalkozás fókusza a látássérült emberek egy csoportjára, a vakokra helyeződött. A résztvevők megtapasztalhatták, hogy a látás akadályoztatása, hiánya esetén hogyan lehet megoldani egy olyan hétköznapi szituációt, mint például előre meghatározott ruházat kiválasztását, illetve magát az öltözködést. 2023-ban a látássérültség több típusát is beemelve bővítettük a foglalkozás módszertani eszköztárát, tevékenység-repertoárját: kidolgoztunk egy érzékszervi működésre épülő, kooperativitást igénylő gyakorlatot, valamint beemeltünk egy olyan hétköznapi eszközt (nagyító), mely a többségi társadalom életében is folyamatosan jelen van, ugyanakkor a látássérült emberek életét nagyban megkönnyíti.

A jó gyakorlat leírása, megvalósított tevékenység

Cél: a fogyatékossággal kapcsolatos attitűdök pozitív irányba történő terelése, a társadalmi befogadás erősítése, a társadalmi aktivitás és kohézió növelése, szociális kompetenciák fejlesztése a csoportban zajló tapasztalati tanulással.

Időtartam: 60 perc.

Célcsoport: 7-16 éves korosztály számára szóló csoportos foglalkozás.

Előkészület:

  • eszközök előkészítése
  • helyszín berendezése, biztonságának ellenőrzése

Programterv:

  • Témakörre történő ráhangoló beszélgetés.
  • Párok kialakítása.
  • Láthatatlan szabadulószoba (a program megvalósítása).
  • Találós kérdések.
  • Szabadon választható feladatok.

Kezdés, a játék megnyitása:

A foglalkozáson a gyerekek kezdetben közösen, majd párba rendeződve vesznek részt a játékokban. A program során alkalmazhatóak kiegészítő játékok is (pl. szókereső, keresztrejtvény), melyek a foglalkozás elején elhangzott érzékszervi és látássérültségről szóló ismeretekre építenek.

A játék menete:

Témakörre történő ráhangoló beszélgetés

Beszélgetés kezdeményezése az érzékszervekről általánosságban, a látássérültségről, a látás kiesése miatt a többi érzékszerv működésének jellemzőiről, a látássérült emberek mindennapjairól, életvezetésükről, tájékozódásukról, segédeszközeikről, stb.

Párok kialakítása

Szükséges eszközök:

  • kindertojás-belsőbe rejtett apróbb tárgyak (rizs, gyöngy, filctollkupak stb.)
  • kisebb zsák/vászontáska
  • sorszámok

A résztvevők húznak 1-1 db kindertojás-belsőt, melyeket megrázva annak hangzása, csörgése alapján kell megtalálniuk azt az embert, akinél ugyanazt a hangot hallják. Így alakulnak ki a párok. A párok közösen választanak egy sorszámot, és ez alapján mennek be a láthatatlan szabadulószobába, ahol egyszerre 2 fő tartózkodhat (a többieknek ezalatt találós kérdéseket teszünk fel).

Szükséges eszközök:

  • ruházatok
  • képek a sötétszobában elrejtett ruházatokról
  • beltéri elemek a sötétszobában, biztonságra ügyelve

A páros húz egy képet, melyen a sötétszobában megtalálható ruházat(ok) látható(ak). A kép hátulján szöveges leírást is olvashatnak a ruhadarabokról. A páros a sötétszobába csukott szemmel lép be, ahol 1,5 perc alatt kell megtalálniuk a képen szereplő elemeket. A teremből való kijövetel után ellenőrizzük, hogy a megfelelő ruhadarabokat hozták-e ki. Amennyiben szeretnék, fel is vehetik a megtalált ruhadarabokat.

A játék végén érdemes beszélgetni arról, hogy mi alapján ismerték fel a ruhadarabokat, hogyan tájékozódtak sötétszobában, milyen érzés volt bent lenni?

Találós kérdések, keresztrejtvény, szókereső

Szükséges eszközök:

  • nagyító/telefonra letöltött nagyító applikáció
  • mini méretben kinyomtatott találós kérdések
  • keresztrejtvény
  • szókereső

A csoporttagok felváltva húznak egy 1-es, maximum 2-es betűmérettel kinyomtatott találós kérdést, melyet egy nagyító segítségével kell felolvasniuk a csoport többi tagjának.

Érdemes beszélgetni a csoporttal a gyengénlátó emberek hétköznapi kihívásairól, az általuk nap mint nap használt segédeszközökről.

Egyéni érdeklődés, bevonhatóság függvényében a foglalkozás elején elhangzott érzékszervi és látássérültségről szóló ismeretekre építő keresztrejtvényt és szókeresőt is kitölthetnek a gyerekek.

Lezárás, tapasztalatok átbeszélése

A játékok során szerzett élmények, tapasztalatok megosztása, új ismeretek összefoglalása, a helyes segítségnyújtásról szóló tanultak felidézése, összegzése.

Kockázati tényezők/balesetmegelőzés, biztonsági szabályok

A foglalkozás megkezdése előtt hívjuk fel a gyerekek figyelmét a biztonsági szabályokra. Óvatosan közlekedjenek, nehogy elessenek a szobában elhelyezett tereptárgyakban és egymás lábában. Baj esetén kiáltsanak, kopogjanak! A nagyítóra ügyeljenek, ne ejtsék el!

Utómunkálatok
A foglalkozás végén a kellékek összegyűjtése, elpakolása szükséges.

A jó gyakorlat megvalósításának körülményei, helye

Ideális esetben ablak nélküli vagy legalább teljesen besötétíthető termet válasszunk. Fontos, hogy legyen mellette egy olyan helyiség (előtér), ahol a többi játék megvalósítható.

Értékelés kérdések segítségével

  • Mit éreztetek, amikor beléptetek a terembe?
  • Hogyan működött együtt a páros?
  • Szerintetek milyen lehet látássérültként megoldani hétköznapi feladatokat?
    • Ha találkoznak egy ismerőssel, de az ismerős nem mutatkozik be nekik, akkor miről ismerik fel? (hang, jellegzetes parfüm)
    • Készpénzes fizetéskor hogyan ismerik fel a papírpénzt/pénzérméket?
    • (tapintás útján)Hogyan töltenek maguknak innivalót pohárba?
    • (speciális szintjelző vagy az ujjukkal érzékelik, ha a pohár tele van)
    • A résztvevők ösztönzése hasonló példák, kérdések gyűjtésére.

Eredmények, megállapítások (tapasztalat)

A szemléletformáló foglalkozás eredményeként a programon résztvevők megtanulják, hogy az emberek közötti különbségek természetesek, mindenkinek lehet szüksége támogatásra, az erre irányuló attitűdjeik pozitív irányba változnak, melyek hosszútávon elősegítik a fogyatékos személyek társadalmi inkluzióját.

Felhasználhatóság, adaptálhatóság (módszer, költségek, hatások)

A jó gyakorlat egyes részei speciális eszközszükségletűek, ugyanakkor rugalmasan alakíthatóak.


Kiemelt kép és beágyazott kép forrása: istockphoto.com

Felhasznált irodalom

Hüse Lajos (2017): Szemléletformálás a fogyatékkal élő gyermekek iskolai és társadalmi inklúziója érdekében. Hatásvizsgálat.  https://ojs.lib.unideb.hu/parbeszed/article/download/6030/5641

Kováts-Németh Mária (2013): A szemléletváltás szükségessége a társadalomban és az oktatásban. In: Új pedagógiai szemle, 63. évf. 11-12. sz. https://epa.oszk.hu/00000/00035/00161/pdf/EPA00035_upsz_2013_11-12_098-101.pdf

Megosztás