A tábori mozgásos játékok elősegítik a tábori programok célkitűzéseinek, feladatainak megvalósítását. E mozgásos tevékenységek hozzájárulnak az egészséges testi fejlődéshez, a motoros, pszichikai és mentális képességek fejlesztéséhez, az erkölcsi, akarati és jellembeli tulajdonságok alakításához. Biztosítják továbbá a mozgásműveltség és mozgáskultúra sokoldalú fejlődését, a mozgásigény, mozgásszükséglet iránti igény kialakítását.

Az élménygazdagságot fokozhatjuk azzal, hogy alkalmat biztosítunk mozgásos játékokra, egyéni, páros, csoportos versenyekre és a különböző csapatjátékokra. E tevékenységet úgy kell kiválasztani, hogy a tábori programhoz alkalmazkodjon; ha túra közben vezetünk le mozgásos játékot, akkor a fizikai terhelésre (túra terhelése + játék terhelése) is legyünk figyelemmel.

A túra közbeni játékok tervezésénél lehetőleg olyat válasszunk, amelyiknek nincs nagy eszközigénye, vagy adott esetben a táborozó gyermekek rendelkeznek vele. A változó környezet, terepviszonyok alkalmat adnak dramatizált játékok kivitelezéséhez, amelyek a vadászattal, üldözéssel kapcsolatosak. Ilyenkor nagy kedvvel végzik például a következő játékokat: fogolyszabadító, rabló és pandúr, számháború, harc a zászlóért, stb. A réteken, mezőkön, szabad terepeken nyomkereső játékot, tájékozódási versenyt vezethetünk le. A népi játékok versengései és csapatjátékai ugyancsak alkalmazhatóak egy nagyobb területen, természetes gödrök, emelkedők, dombok mellett. Ezek lehetnek a métázás különböző fajtái, dombra futás, lyukba gurítás, stb. Ezeket a játékokat átgondoltan, körültekintően kell megszervezni, ismerni kell a terepet, térképmásolatot kell készíteni, állomáshelyeket kijelölni, segítő személyekről kell gondoskodni, a játék lebonyolításnak tervezetét javasolt elkészíteni. Gondolni kell az egészségügyi ellátásra, sérülések kezelésére, étel- és folyadékpótlásra, napvédelemre, rovarcsípésekre, stb.

Tekintsük át, hogy a mozgásos játékok eredményes vezetéséhez milyen feltételek kellenek.

1. A TESO felkészülése

A TESO feladatköre sokrétű és felelősségteljes. A kiválasztás azt jelenti, hogy a helyi adottságoknak megfelelően választ játékot, vagy adott esetben módosít azon a céloknak megfelelően. Betartja a fokozatosság elvét, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, tökéletesen és eredményesen tanítja meg a játékot, mert csak akkor válik a gyermek számára élvezhetővé. A kiválasztott játékot érdemes többször is megismételni – így válik a szabadidő eltöltésének szerves részévé. A TESO a mozgásos játék (pl. fogójátékok, versengések) előtt mindenképp tartson bemelegítést. Vegye figyelembe a gyermekek tudását, megszerzett ismereteit és képességeit a heterogenitásban. Ennek megfelelően az átlagos képességeket vegyük figyelembe. A játék feladataiban, követelményeiben valósítsuk meg a differenciálás elvét! Tartsuk szem előtt a gyermekek érdeklődését, ezért (ha lehetséges) több játékkal készüljünk és adjuk meg a választás lehetőségét!

2. Tárgyi feltételek

Alapvető feltétel a megfelelő játéktér kiválasztása (jól szellőző tornaterem, melynek a talaja portalan; szabadtér: homokos, füves terület). A kavicsos, zúzott köves, töredezett aszfaltú és bitumenes területeket mellőzzük balesetvédelmi szempontból (nagyobb sérülések elkerülése végett). A szabadtéri pályák, területek mellett jó, ha vannak árnyékot adó fák, ahol elhelyezkedhetnek a nézők, szurkolók. Lényeges tárgyi feltétel továbbá a játékfelszerelés, játékeszközök megléte, például bóják, jelölőszalagok, jelölőmezek, ugrókötelek, koordinációs karikák, babzsákok, tornazsámolyok, tömöttlabdák, különböző méretű és anyagú labdák, váltóbotok, kötelek stb. Az eszközök feleljenek meg a játékfeladat jellegének, a szabályoknak, a táborozó gyermekek felkészültségének.

3. A foglalkozás követelményei balesetmegelőzés céljából

A tűző nap káros sugarai ellen tegyük meg a szükséges óvintézkedéseket (fényvédő krémek, fejfedők, testet fedő ruházat, napszemüveg). A 11-15 óra közötti időben rövid ideig legyenek a gyermekek a tűző napon. A játékterület felülete legyen biztonságos, terem esetében portalan, természeti környezetben az esetlegesen kiálló köveket, fagyökereket, gödröket jelölő zászlóval tegyük láthatóvá. A játékhoz alkalmas öltözetre hívjuk fel a figyelmet, ami sérülésmegelőző funkciót is elláthat. Játék után adjunk időt és lehetőséget tisztálkodásra. Hívjuk fel a gyermekek figyelmét a megfelelő folyadékpótlásra (kerülendő a szénsavas, cukrozott üdítőitalok fogyasztása). A balesetek előfordulásának esélye megnő nagyobb létszámú csapatok esetében, gyors, hirtelen végrehajtott mozdulatoknál, esetleges hibás eszközök használatánál, a test-test kontaktjával járó feladatoknál (versenyjellegű játékok, kézilabda, foci, küzdőfeladatok, medicinlabda, rögbi stb.).

4. Az aktivitás felkeltése, fokozása, motiváció

Az eredményesség érdekében az aktivitás és motiváltság kétoldalú folyamat. A játék aktivitást igényel a gyermek részéről és kellő motiváltságot a TESO, pedagógus részéről. Ennek köszönhetően közös munka eredményeként fejlődik a játékkészség, játékkultúra. Meg kell teremteni az érzelemkiváltó hatást, siker- és örömélményt, el kell érni, hogy a gyermek megszeresse a játékot. A motivációt a játékok során kijelölt szerepek, egyéni feladatok is elősegítik, de ne feledkezzünk meg a dicséretről, pozitív visszajelzésről a gyermekek irányába! A játék hangulatának fokozásával a vidámságot, az érzelmek megjelenésének lehetőségét teremthetjük meg. A TESO, pedagógus éljen együtt a játékkal, legyen aktív részese: teremtsen hangulatot, dicsérjen, segítse a játékot, buzdítsa, bátorítsa a gyermekeket. Mindemellett figyeljen a szabályok betartására, az igazságosság elve érvényesüljön a döntések meghozatalában.

5. A játék tanításának folyamata

  • Az előkészítő-szervező folyamatokban a játéktér/eszközök/felszerelések előkészítése.
  • Csapatok kialakítása, szerepkörök meghatározása, ha a játék jellege ezt kívánja.
  • Játéktér, pálya kijelölése.
  • A játékhoz szükséges eszközök kiosztása.
  • A gyermekek felállítása a játéktéren.
  • A játék ismeretközlése (magyarázat → bemutatás → próbajáték).
  • A játék megindítása, vezetése (ellenőrzés, szabálykövetés, hibajavítás).
  • A játék befejezése, értékelése (elemzés, teljesítményértékelés, fontosabb hibák ok-okozati összefüggéseinek feltárása).

6. A játék területének kijelölése és a játékeszközök előkészítése

Ha jelzéseket és vonalakat szeretnénk kijelölni szabadtéren, akkor megtehetjük zsineggel, vékony kötéllel, cövekkel, karóval, zászlóval, bottal, karcolt vonalakkal, vagy akár a labdarúgásban jól ismert gipsz- vagy mészpor használatával, homok szórásával. Tornateremben hagyatkozzunk az adott (teremben végzett) sportágakhoz használt vonalakra, használjuk az esetlegesen rendelkezésre álló tornatermi felszerelést (pl. tányérbóják, tömött labdák, tornazsámolyok, tornapadok stb.). A játékeszközöket már a játék kezdete előtt elő kell készíteni. Darabszámát a gyermekek létszáma határozza meg, tömegét, nagyságát a gyermekek életkora, előképzettsége, képessége.

7. Csapatalakítás

Főbb szempontjai:

  • a csapatok lehetőleg egyenlő teljesítményt nyújtsanak a játékok során, ezért az alapképességeket, speciális képességeket, előzetes ismereteket, a gyermekek korát figyelembe kell venni.
  • egyenlő létszámúak legyenek a csapatok.
  • ne vegyen el sok időt a csapatok kialakítása.

Módszerek a csapatok kialakításához:

  • Ha csapatokat a tanár, TESO jelöli ki, akkor a kialakításnál nagyság szerinti oszlopalakzatot (2-es, 3-as vagy 4-es oszlopba fejlődés alapján) vagy vonalalakzatot is használhat.
  • Ha előzetesen sikerült tájékozódni a gyermekek képességeiről, akkor maga a tanár, TESO alakítja ki a csapatokat.
  • A csapatokat maguk a gyermekek is kialakíthatják. Ez esetben már versenyekben összeszokott csapatok jelentkezhetnek. Ehhez nagyon hasonló az állandó csapatok alkalmazása, amely tipikus esete a bajnokságokon, versenyeken való önálló jelentkezéseknél.
  • Abban az esetben, amikor csapatkapitányokat, vezéreket alkalmazunk a játékban, lehetőség van arra, hogy e személyek kezébe adjuk a választás lehetőségét. Ennek a módszernek azonban van egy nagy pedagógiai hátránya: a gyengébb, ügyetlenebb gyermekeket csak a végén választják ki, ami frusztrációt, kellemetlen érzéseket válthatnak ki a hátramaradottak körében.

8. A játékosok, csapatok felállításának folyamata

A játékosok, csapatok felállítását a pályán, játéktéren a játék jellegének és feladatának megfelelően kell végrehajtani. A kivitelezés legyen gyors, ne tartson sok ideig, felesleges sorakoztatást nem kell alkalmazni. Néhány példa a felállítás lebonyolításához:

  • szétszórt elhelyezkedés (pl. fogójátékoknál). Utasítás: „Gyerekek! A pálya területén szétszórtan helyezkedjetek el!”. Páros fogó esetében: „Gyerekek! Keressen mindenki magának egy társat és kézfogással a pálya területén szétszórtan helyezkedjetek el!”.
  • ha vonal jelöli ki határvonalakat, akkor a „Vonal mögött, arccal a kezdőkör felé, egysoros vonalalakzatban sorakozó!” utasítást használhatjuk.
  • osztott játéktér esetében (pl. zsinórlabda, szabadulás a labdától) az utasítás lehet „Az A csapat ezen a térfélen, a B csapat azon a térfélen szabadon helyezkedjen el!”.
  • köralakítás esetében a legegyszerűbb módszer a kézfogással történő köralakítás végrehajtása. „Gyerekek! Körülöttem kézfogással alakítsatok egy kört!”.
  • sor- és váltóversenyek esetében általában oszlopalakzatban állnak fel a csapatok. Ezeknél a mozgásos játékoknál érdemes a csapatok elhelyezkedésének helyét jól látható módon jelölni (a kijelölt vonal láthatóságán túl), például bójával vagy szalaggal. A csapatokat számozni szükséges a statisztika elkészítése miatt.

9. A játék ismertetése, magyarázata

A mozgásos játékok szabályainak ismertetése a már kialakított játékalakzatban javasolt, mivel így szemléletesebbé, érthetőbbé válik a gyermekek számára. A tájékoztatást adó és játékot lebonyolító személy olyan elhelyezkedést válasszon, ahonnan a gyermekeket és a játékterületet is (át)látja, valamint bizonyosodjon meg arról, hogy mindenki tisztán hallja őt. A magyarázat legyen rövid és érthető, tartalmazza a legfontosabb tudnivalókat.

A játék tartalmát illetően az alábbi logikát kövesse:

  • a játék neve, ami legyen motiváló, érdeklődést felkeltő.
  • a játék leírása: a gyermekek értsék meg a játék lényegét, kapjanak képet az elvárt tevékenységről (térjünk ki arra, hogy mi a játék célja, győzelmi lehetősége).
  • a szabályok világos, pontos ismertetése, a tiltott tevékenységek felsorolása.

A játék vezetése közben módosításokat léptethetünk életbe:

  • Ha nagynak tűnik az eredeti játéktér, akkor lehet rajta csökkenteni.
  • Ha a terhelés jobban igénybe veszi a gyermekeket, mint előzetesen a korosztályi jellemzők ezt biztosították volna, akkor csökkenteni kell az intenzitáson.
  • Ha egy játék során kicsi az ingersűrűség, akkor eszközök használatával fokozhatjuk azt, például egyszerű kiütő esetében ha egy labdával nincs meg a kellő hatékonyság, akkor kettő labdával egészíthetjük ki a játékot.
  • Ha előfordul a játék közben olyan tevékenység, technika, amelyet balesetveszélyesnek találunk, akkor módosítani kell, hogy ne alkalmazzák a gyermekek.

A játék vezetése közben módosításokat léptethetünk életbe:

  • Ha nagynak tűnik az eredeti játéktér, akkor lehet rajta csökkenteni.
  • Ha a terhelés jobban igénybe veszi a gyermekeket, mint előzetesen a korosztályi jellemzők ezt biztosították volna, akkor csökkenteni kell az intenzitáson.
  • Ha egy játék során kicsi az ingersűrűség, akkor eszközök használatával fokozhatjuk azt, például egyszerű kiütő esetében ha egy labdával nincs meg a kellő hatékonyság, akkor kettő labdával egészíthetjük ki a játékot.
  • Ha előfordul a játék közben olyan tevékenység, technika, amelyet balesetveszélyesnek találunk, akkor módosítani kell, hogy ne alkalmazzák a gyermekek.
  • Ha a játékosok közt sokan inaktívak, akkor módosítani kell a játékon vagy le kell állítani.

10. A játékeszközök kiosztása

Ha az adott tevékenységhez eszközökre is szükség van, akkor figyeljünk a kiválasztáskor és segítsük a gyermekeket döntésük meghozatalában.

11. A játék bemutatása (+ próbajáték)

Új, bonyolultabb, összetettebb feladatú/szabályú játékoknál elengedhetetlen e pontnak a betartása nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is. A próbajáték alatt még közvetlenül irányítani kell a folyamatot, ha szükséges, meg kell állítani, ismét magyarázni, pontosítani, hibát javítani.

12. A játék megindítása és vezetése

A játékot csak akkor indítsuk, ha mindenki megértette a lényeget és elhelyezkedett a játéktéren. Javasolt a mozgásos játékok vezetésénél sípot használni a hallhatóság és a hangszálak kímélése szempontjából is. Síp használata esetében a következő jelzéseket alkalmazzuk:

egy sípjel = a játék megkezdése, szabálytalanság jelzése

kettős sípjel = pontszerzés

hármas sípjel = a játék befejezése

szaggatott, többszöri sípjel = a játék megszakítása, megállítása

A játékvezetés legyen határozott, igazságos, objektív, szabálykövető. A játékot csak abban az esetben állítsuk meg, ha durva szabálytalanságot követ el valaki, apróbb problémák felmerülésekor elég a játék közbeni figyelmeztetés is. Nagyon figyeljünk a biztonságos, balesetmentes játékvezetésre.

13. A játék vége, befejezése, értékelése

A játék végét annak időtartamának vége vagy az elért pontok megléte határozza meg. Néhány esetben a gyermekek képességének, terhelhetőségének alacsonyabb szintje is befolyásolja a játék időtartamát, ami módosításra adhat okot. Inkább érjen véget hamarabb a játék, mint hogy az unalom, fásultság, motiváció csökkenése legyen úrrá a gyermekeken.

A játék értékelésénél térjünk ki a következőkre:

  • a megszerzett pontok, gólok, találatok ismertetésére;
  • a gyermekek ismereteinek gyarapodására, igyekezetükre, mozgáskészségükre, az előforduló hibák javításának lehetőségére;
  • akarati, együttműködési szándékukra, a kevésbé eredményes gyermekek és csapatok biztatására;
  • a győzelem és a vereség megfelelő pszichológiai, pedagógiai feldolgozására;
  • a kimagasló teljesítményt nyújtó gyermekek (legszabálykövetőbb, legjobban együttműködő stb.) díjazására.

Kiemelt kép forrása: pixabay.com

A cikk szerzője Dorka Péter az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány szakértője, testnevelés szakos középiskolai tanár.

Megosztás