A megvalósító szervezet neve:
Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány
A jó gyakorlat megnevezése:
Egy óra a világ körül
A jó gyakorlatot megvalósító nagyobb program neve, rövid leírása:
EFOP-1.2.12.–17-2017-00006 „A Tábor összeköt – Erzsébet Táborok” című projekt
A jó gyakorlat alapjául szolgáló elméleti és módszertani háttér
Az Erzsébet Táborok táboroztatási programjának egyik fontos eleme a társadalmi befogadás és kohézió erősítése, illetve a szociális kompetenciák fejlesztését célzó foglalkozások biztosítása. Az Egy óra a világ körül címet viselő foglalkozás is ezt a célt szolgálja, játékos aktivitásokon keresztül.
A társadalmi befogadás egyik meghatározó előfeltétele a mások iránti nyitottság és a megismerés igénye – ezt az elvet követi a foglalkozás. A programon részt vevő gyerekek megismerhetik számos ország kulturális jellemzőit állomásos formában. Az egyes állomások egy-egy országot jelölnek, ahová a gyerekek megérkeznek, és ahol az adott hely egy kulturális jellemzőjével kapcsolatos feladat vagy aktivitás vár rájuk. Ilyen például az öltözködési jellemzők párosítása az országgal, evőpálcikával való ügyességi feladat vagy néptánctanulás.
A foglalkozás 2025 nyarán indult el először a kulturális programok színesítése céljából. Az első tapasztalatok után tudtunk finomítani a feladatokon, így például könnyíteni a keresztrejtvényen vagy szükség esetén egyszerűbb táncokat választani. Az állomások során megjelentek fizikai aktivitást igénylő, valamint kognitív készségeket fejlesztő feladatok is, ezzel is színesítve a résztvevők tanulási élményét, elősegítve a komplex készségfejlesztést.
A jó gyakorlat leírása, megvalósított tevékenység
Cél: a kulturális sokszínűség iránti fogékonyság fejlesztése, a társadalmi elfogadás erősítése, a társadalmi aktivitás és kohézió növelése, szociális kompetenciák, motoros és kognitív készségek fejlesztése tapasztalati feladatok által.
Időtartam: 60 perc
Célcsoport: 7-16 éves korosztály
Előkészület
- Az eszközök előkészítése.
- A helyszín berendezése, biztonságának ellenőrzése.
Kezdés, a játék megnyitása
A foglalkozáson a gyerekeknek hat állomást kell meglátogatniuk, és az ott lévő feladatokat megoldaniuk. Életkortól függően érdemes 7-12 éves gyerekeknél csoportbontásban, nagyobbaknál pedig egyénileg látogatni a különböző állomásokat.
A játék menete
Témakörre történő ráhangoló beszélgetés
Beszélgetés kezdeményezése a résztvevőkkel, mit jelent számukra a kultúra fogalma – felidézhetik, milyen szokásokat, ünnepeket, ételeket, ruhákat, zenéket vagy nyelveket ismernek, mit tudnak más országok népeiről. A résztvevők megoszthatják gondolataikat arról, hogy szerintük miért lehet érdekes vagy fontos más kultúrák megismerése.
Állomások meglátogatása egyénileg vagy csoportbontásban
ELSŐ ÁLLOMÁS (Anglia, repülőtér)
Eszközök: nyomtatott zászlók és ruházatok, ételek kivágva
A gyerekeknek országok zászlóját kell összepárosítani az országra jellemző tradicionális öltözettel vagy étellel.
Példák:
Franciaország – croissant, bagett
Kanada – juharszirup
Oroszország – usánka
Svájc – svájci sapka
Olaszország – pizza
Japán – sushi
Hollandia – fapapucs
Az állomáson a résztvevők megtanulják, hogy egy-egy országnak különböző öltözködési és étkezési szokásai vannak, és ezeket fontos tiszteletben tartani.
MÁSODIK ÁLLOMÁS (Magyarország)
Eszközök: hangszóró
Az állomáson a gyerekek megismerkedhetnek magyarországi néptáncokkal és körtáncokkal. Az állomásvezető egyszerű magyar néptáncokat táncolva, népzenével várja a gyerekeket és buzdítja őket a csatlakozásra. A gyerekek feladata, hogy pár percig táncoljanak.
Az állomáson a résztvevők megtanulják, hogy a magyar néptánc rendkívül sokszínű, hiszen minden tájegységnek megvannak a sajátos táncstílusai, ritmusai és lépéskombinációi, amelyek tükrözik a helyi közösségek hagyományait. A csárdástól kezdve, a verbunkoson át a legényesig számos különböző tánctípus létezik, amelyek gazdag mozgásvilágukkal és dinamikájukkal a magyar kultúra élő részét képezik.
HARMADIK ÁLLOMÁS (Kína)
Eszközök: nyomtatott állítások az országról
A gyerekek feladata, hogy húzzanak a borítékból 5 db Kínára vonatkozó állítást, majd döntsék el, hogy az adott állítás igaz vagy hamis (3 db állítás valódiságát kell helyesen megtippelniük).
Példák:
A Kínai Nagy Fal az űrből is látszik. (Igaz)
A kínai konyha legismertebb ételének a sushi számít. (Hamis)
A pandák nem veszélyeztetett állatok a világban. (Igaz)
Területileg Kína a legnagyobb ország a világon. (Hamis)
A 2025-ös év a kínai naptár szerint a kígyó éve. (Igaz)
A Selyemút Peking leghíresebb turistaútja. (Hamis)
A szamurájok a kínai kultúra része. (Hamis)
Az állomáson a résztvevők a kínai kultúra egyes elemei mellett megtanulják, hogy mielőtt egy olyan országba utaznánk, mint Kína, érdemes alaposan utánanézni, hogy mik az ottani szokások, szabályok, és mi az, ami valóban igaz, vagy csak sztereotípia.
NEGYEDIK ÁLLOMÁS (Egyiptom)
Eszközök: hieroglifával leírt szavak kinyomtatva, hieroglifa-ABC, toll
A gyerekek feladata, hogy a hieroglifával leírt (az ország kultúrájához kapcsolódó) szavakat az ABC segítségével megfejtsék, és ha ismerik a jelentését a megfejtett szavaknak, mondják el. Ha nem, akkor az állomásvezető segít ebben.
Példák:
Tutanhamon, mumifikálás, szfinx, fáraó, szkarabeusz, piramis, Kleopátra
Az állomáson a résztvevők megtanulják, hogy hieroglif írásnak nevezzük a képírásos (piktografikus) vagy a képírásból kialakult írásokat. A hieroglifa szó alkalmazása elsősorban az egyiptomi hieroglif íráshoz kötődik, de ezen kívül is vannak hieroglifikus írások.
ÖTÖDIK ÁLLOMÁS (Japán)
Eszközök: evőpálcikák, kistálak, dobókockák (szivacsdarabok), kupakok, makramé fonal, pingponglabda, filc (vagy hasonló apró, könnyen megfogható eszköz)
Az állomáson a gyerekek megismerkedhetnek az evőpálcikák használatával, és különböző ügyességi feladatokon keresztül gyakorolhatnak velük. Ezen keresztül betekinthetnek az ázsiai világ étkezési szokásaiba is.
A gyerekek feladata, hogy evőpálcikák segítségével fogjanak meg különböző tárgyakat és így mozgassák azokat a különböző feladatok során.
A résztvevőknek minimum 4 féle tárgyból álló tornyot kell építeniük. Az asztal egyik végén lévő tálból kell átmozgatniuk a tárgyakat az asztal másik végén lévő tálba. Ha egy tárgy leesik, visszakerül a kiindulópontra.
Az állomáson a résztvevők megtanulják, hogy a különböző kultúrákban eltérő étkezési szokások alakultak ki; míg Ázsiában az evőpálcikák használata terjedt el, addig Európában a villa és a kés használata vált általánossá, egyes közel-keleti és afrikai országokban pedig kézzel fogyasztják az ételt. Ezek a szokások nemcsak az étkezési eszközökben, hanem az ételek előkészítésében és az étkezés közösségi szerepében is különbségeket mutatnak.
HATODIK ÁLLOMÁS (Ausztrália)
Eszközök: keresztrejtvény és szókereső az országban őshonos állatokra fókuszálva
Ezen az állomáson a gyermekek Ausztrália élővilágával ismerkedhetnek meg. Ausztráliában őshonos állatfajok neveire kell rájönniük egy keresztrejtvényen és szókeresőn keresztül.
Példák:
Emu – Ausztrália második legnagyobb madara, nem tud repülni.
Kenguru – ugráló erszényes, hosszú farka segíti az egyensúlyozásban.
Vombat – üregásó erszényes, kocka alakú ürüléket hagy maga után.
Koala – eukaliptuszlevelet eszik, szinte egész nap alszik.
Tasmán ördög – morgó erszényes ragadozó, csak Tasmániában él.
Krokodil – hatalmas ragadozó hüllő, erős állkapcsával zsákmányol.
Papagáj – színes tollazatú, beszélni is megtanítható madár.
Dingó – vad, kutyaszerű ragadozó, Ausztrália őshonos emlőse.
Korall – tengeri élőlények, a Nagy-korallzátony építői.
Fehér cápa – óceánok rettegett ragadozója, hatalmas fogakkal.
Kockamedúza – halálos csípésű tengeri lény, szinte átlátszó.
Az állomás során a résztvevők megtanulják, hogy Ausztrália növényeinek, emlőseinek, hüllőinek és békáinak 80%-a kizárólag az országra jellemző fajok, melyek a világ más tájain nem élnek.
Lezárás, tapasztalatok átbeszélése
A foglalkozás zárásaként közös, feldolgozó beszélgetésre kerül sor, amelynek célja a résztvevők élményeinek, gondolatainak megosztása és a megszerzett ismeretek tudatosítása.
Feldolgozást segítő kérdések:
- Mi volt számodra a legérdekesebb dolog, amit ma megtudtál?
- Melyik kultúra áll hozzád a legközelebb, és miért?
- Találtál hasonlóságot a saját életed és a megismert kultúrák között?
- Volt olyan dolog, amit nehéz volt megérteni vagy elképzelni?
- Mit gondolsz, miért fontos, hogy megismerjük más népek szokásait, életmódját?
Kockázati tényezők, balesetmegelőzés, biztonsági szabályok
A foglalkozás megkezdése előtt hívjuk fel a gyerekek figyelmét a biztonsági szabályokra. Óvatosan közlekedjenek, nehogy elessenek az elhelyezett tereptárgyakban és egymás lábában. Baj esetén kiáltsanak, kopogjanak!
Utómunkálatok
A foglalkozás végén a kellékek összegyűjtése, elpakolása szükséges.
A jó gyakorlat megvalósításának körülményei, helye
A foglalkozás jól megvalósítható szabadtéren és zárt helyen is, adottságoktól függetlenül. Fontos, hogy legyen elég hely minden állomásnak, mert például a Magyarország állomás helyigényes.
Eredmények, megállapítások (tapasztalat)
A foglalkozás eredményeként a résztvevők megtapasztalják, hogy a különböző kultúrák és hagyományok megismerése gazdagítja a világról alkotott képüket, és hozzájárul a nyitottság, az elfogadás és a tisztelet erősítéséhez, amely hosszú távon támogatja a befogadóbb, együttműködésre épülő társadalom kialakulását.
