A keretmese fogalma
A keretmese az a kitalált vagy valós alapokra épülő történet (koncepció), amihez akár egy egész tábor vagy egyes programelemek mozzanatait, eseményeit kapcsoljuk. Alkalmas arra, hogy egy program elemeit egységes szerkezetbe foglalja, lehetővé téve, hogy az elemek egymásra hatva minőségileg újat és többet nyújtsanak. Olyan kulturális, történelmi és művelődéstörténeti háttér, amely meghatározza a tábor vagy egyes programok tartalmi és formai sajátosságait, ugyanakkor éppen keretjellegénél fogva tág teret ad új, egyedi és kreatív megoldásoknak.
A keretmese lehetővé teszi, hogy a táborozók némileg elszakadva a racionális, hétköznapi világtól éljenek meg helyzeteket, megkönnyítve ezzel új tapasztalatok szerzését, pedagógiai értékek befogadását, végső soron nevelési és oktatási célok megvalósítását. A tudást hatékonyabban tudjuk átadni, ha az ismereteket megfelelő keretbe foglaljuk, mert nagyobb érdeklődést keltve jobban lekötjük a résztvevők figyelmét.
A táborozók (gyerekek és felnőttek is!) a kiválasztott történet közreműködőjeként vesznek részt a játékban. A „közreműködő” nem feltétlenül „szereplőt” jelent, hiszen közreműködő lehet a konyhásnéni is, aki lakomának hívja az ebédet, még ha nincs is kedve hermelinfarkas jelmezt ölteni mindehhez!
Tapasztalatunk szerint a gyerekek részére újszerű, izgalmas és az életkori sajátosságaikhoz remekül illeszkedő módszer a keretmese alkalmazása egy táborban, bár tagadhatatlan, hogy megtervezése, előkészítése és megvalósítása jelentős többletmunkát igényel.
A kerettörténet szerepe
Mi az a többlet, amellyel újdonságot vihetünk a programokba, mássá varázsolhatjuk, hívogatóvá tehetjük táborainkat? Tapasztalataink szerint a kerettörténet folytonos megújulása nyújthatja a legjobb megoldást erre a kérdésre. A táborozók igénylik az újabb és újabb kalandokat, ezért évről évre ismétlődik a kérdés: „Az idén mi lesz a keretmese?” Bár a program alapjaiban nem történik nagy változás, a történet elvisz bennünket egy új, még felfedezetlen birodalomba, amelynek csak a fantáziánk, kreativitásunk szabhat határt. Különösen olyan helyen, ahol a vezetők és/vagy a gyerekek már többször jártak, ott a megszokás, unalom elütésére ez a legolcsóbb, legegyszerűbb módszer. Akár ugyanaz a tó, ugyanaz a túra, ugyanaz a tábortűz egészen más megvilágításba kerülhet, mi több, mást is jelenthet(!), ha egy egységes kerettörténet más-más elemeként kap új funkciót, például meghódítandó területként, beavatási szertartás részeként vagy várfoglalásként, a táborlakók közös alkotótevékenységének csúcspontjaként.
Milyen a jó kerettörténet?
1. Megfelel táborunk céljainak.
Amikor a kerettörténeten gondolkodunk, szem előtt kell tartanunk céljainkat, hogy mit szeretnénk elérni a táborban. Rövid távon, a tábor ideje alatt elsősorban a szórakoztatást, élményszerzést és a játékos tanulást helyezzük előtérbe. Hosszú távon arra törekszünk, hogy táborunk nevelési és ismeretszerzési szempontból is megállja a helyét. Így amikor kerettörténetet választunk, annak tartalmaznia kell céljaink megvalósításának lehetőségét.
2. Megfelel a korosztály igényeinek.
Ha ezt a követelményt teljesítjük, határozottan állíthatjuk, hogy nyert ügyünk van! Mindig a gyerekek életkorának, érdeklődési körének megfelelő összetettségű és nehézségi szintű legyen, ne akarjunk kamaszokkal mesét, kisgyerekekkel fantasy-történetet elfogadtatni! Ne legyen túl „gyerekes”, de az sem sikeres, ha túl elvont, távoli, felfoghatatlan.
3. Szerteágazó cselekménnyel rendelkezik.
A munkánkat nagymértékben megkönnyíti, ha nem egy cselekmény körül forog a történet (pl. Egyszer volt Budán kutyavásár). Ez a történet nagyon érdekes, tanulságos, humoros, ideálisnak tűnhet, azonban behatárolja a cselekményt. Egy napot ki tudunk vele tölteni minden nehézség nélkül. Ámde nagy melléfogás lenne egy hét teljes programját ráépíteni. Ehelyett az a leghelyesebb döntés, ha rábízzuk magunkat a kreativitásunkra, és egy bővebb, több asszociációra lehetőséget nyújtó kiindulópontot határozunk meg, a mi esetünkben például Mátyás király élete szolgál alapul. Ekkor már bátran válogathatunk a jobbnál jobb mondákból, a történelmi kor jellemzőiből, mesefeldolgozásokból – így már egy valóban igényeinknek megfelelő, kreatívan alakítható, mégis egységes koncepcióhoz jutunk.
4. Értékeket közvetít.
A kerettörténetnek mindig pozitív értékeket kell közvetítenie a résztvevők felé! Érdemes időt és energiát áldozni arra, hogy olyan erényeket szőjünk bele a táborozás kalandos napjaiba, melyekkel egyre kevesebbet találkozunk a hétköznapokban (igazságosság, lovagiasság, illemtudás, furfangosság, becsületesség stb.). Lebegjen szemünk előtt a mese nevelési célzata, hogy mit tanulhatnak belőle a táborozók. Ha netán morbid témát választunk (például bűnözők, szörnyek stb.) – az könnyen visszafelé sülhet el. Otthon aztán a szülőknek is nehéz lenne elmagyarázni…
5. Kerüli a túlzásokat, nem erőltetett.
Gondoljuk végig: talán fölösleges keretmesét használni ott, ahol először van mindenki. Ahelyett, hogy a saját kis világunkat kezdjük felépíteni, fedezzük fel a hely sajátosságait! Külföldi úton vagy egy tematikus táborban (edzőtábor, számítógépes tábor stb.) még zavaró is lehet egy keretmese. Ne essünk túlzásokba! A keretmese egyes részleteinek kidolgozása ne homályosítsa el az eredeti célokat! Nem érdemes napokat pazarolni egy jelmez vagy dekoráció létrehozására, miközben hétágra süt a nap és élvezhetnénk a Balatont! A keretmese akkor jó, ha laza, lehetőséget ad a csatlakozásra és a színészi játékra, de nem teszi kötelezővé azt, nem vár el örökös és szakadatlan, fárasztó „színészkedést”. A történetet következetesen vigyük végig, de legyünk rugalmasak: merjünk módosítani az előzetesen eltervezetteken, ha szükséges. A görcsös erőltetettség csak elrontja a hangulatot.
A keretmese előkészítése a tervezés – szervezés fázisában
A történelmi hűség problematikája
Amikor olyan történetet jelölünk meg témául, melynek történelmi gyökerei vannak, már a tervezés szakaszában el kell döntenünk, hogy milyen irányban indulunk el. Korhű, hiteles, tudományos ismeretek és tények mentén vezetjük a történetet, avagy nem ragaszkodunk a történelmi hűséghez és inkább a mesék, mondák nyomdokába lépünk, vagy éppen saját fantáziánknak adunk nagyobb teret. Nagy lehetőségek rejlenek mindegyik változatban. A két különböző irányzat elegyítése nem szerencsés, mert esetenként zavart okozhat a gyerekek ismereteiben és joggal fordulhatnak felénk, hogy „ők ezt nem így tanulták”! Ennek tudatában mi a mondák és mesék világát, valamint saját képzeletünket vettük kiindulópontul, és erre alapoztuk további munkánkat.
A keretmese akkor fog igazán megfelelni elvárásainknak, ha a megelevenített világ kellőképpen gazdag, gondosan megtervezett, a történet elegendő cselekményt, karaktert, mellékszálat, talányt kínál ahhoz, hogy egy egész programsorozat háttereként tudjon szolgálni.
Ahhoz, hogy működőképes legyen, alaposan ki kell dolgoznunk a történetet. Kezdetben ez nem könnyű, de bele lehet jönni! Jó, ha többen is foglalkozunk a mese kitalálásával, testreszabásával. Miután közösen felépítettünk egy komplex és koherens világot, kérjük meg kollégáinkat, hogy véleményezzék azt, egészítsék ki elképzeléseinket.
Fontos, hogy a keretmesébe illeszkedő események logikusan, könnyen érthetően kövessék egymást. Az egyes részek jól illeszkedjenek egymáshoz, szervesen kapcsolódjanak a nagyobb egységhez. Egy táborban rendezett bátorságpróba is kapjon önálló, a „nagy történethez” képest epizódjellegű keretet, de szerves, logikus része legyen az egésznek (pl. Mátyás király kifürkészi az ellenség táborát).
Ha nincs tapasztalatunk keretmese alkalmazásában, akkor feltétlenül érdemes kisebb dimenzióban kipróbálnunk – a keretmesés tábor előtt egy-egy program vagy egy-egy tábori/iskolai nap koncepció alapján történő megrendezése jó tapasztalatszerzés lehet. Első próbálkozásaink alapos kiértékelése, a bevált és a javítani való mozzanatok részletes elemzése mind-mind hasznos és elengedhetetlen lépés az első, teljes egészében keretmese alapján megvalósított tábor felé.
Ha már van tapasztalatunk, bizonyos tábori programok menetét, szabályait (számháború, akadályverseny, tábortűz) illetően, akkor is célszerű már tanév közben megismertetni, gyakoroltatni a gyerekekkel. Sokkal nehezebb a kerettel bíbelődni, ha a program alapszinten sem működik.
Készítsük el a tábor részletes forgatókönyvét!
Konkretizáljuk, hogy a tábor folyamán milyen sorrendben fognak következni az események! Minden nap egy újabb kihívás, élmény, játék. Napi programunkat aszerint állítsuk össze, hogy milyen jellegű tábort szervezünk. Azt, hogy az egyes napok minek a jegyében zajlanak, könnyen a kerettörténethez alakíthatjuk, ugyanakkor a forgatókönyv adjon teret a gyerekek későbbi kezdeményezéseinek is! Egy jó forgatókönyv lehetővé teszi a történet folytatását, megváltoztatását, variálását. Még ha hagyományos programról van is szó, a program címét és nevét mindig igazítsuk a keretmeséhez! Például a végvárak vitézei nem akadályversenyen vesznek részt, hanem portyázni indulnak a török ellen, az indiánok hadiösvényre lépnek, stb. El kell dönteni, hogy tervezünk-e előkészületet igénylő díszletet, jelmezt, kelléket, esetleg képzelt vagy eredetileg más rendeltetésű „mintha” kellékekkel, eszközökkel játszunk.
A keretmese megvalósítása a táborban
1. A nyitány és a programok felvezetése.
Fontosnak tartjuk, hogy az egész cselekménynek legyen egy karakteres nyitánya, felvezetése, melynek a tábor lakói is részesei. Ez többnyire rövid jelmezes jelenet a tábor megnyitóján, melyet közös játék követ, segítve a táborlakóknak belépni a mese kínálta történetbe, kívülállóból közreműködővé válni. Mindez már az legelső pillanatban elkezdődhet, például, ha mi magunk már jelmezben fogadjuk őket, esetleg a királyi udvartartás vicces bevonulásával egyértelművé válhat, hogy új világba érkeztek. Ezután lovagrendekbe (csapatokba) oszthatjuk őket, megalkothatják saját címerüket, csatakiáltásukat, zászlójukat.
2. A gyerekek aktivizálása a táborban.
A tábor ideje alatt mindvégig kiemelt jelentősége van, hogy hogyan tudjuk bevonni, aktivizálni a gyerekeket. Ahhoz, hogy ne csak passzív szemlélők legyenek, hanem azonosulni is tudjanak a mesével, nagyon fontos, hogy Ők maguk is érezzék fontosságukat, megtalálják benne a helyüket, kézzelfoghatóan megtapasztalják alkotó közreműködésük eredményeit. Ennek leggyakoribb módja, ha a gyerekek maguk rendezik be a játékteret, esetleg a szerepjáték jelmezeit, kellékeit is maguk hozzák létre. Azonban nem elég, ha a gyerekek közvetlen közelből szemlélődő közönségként vagy csupán készséges segítőként, háttérmunkásként vesznek részt a folyamatban – ebből ugyanis hiányzik a szükséges kihívás számukra! Ha nem tudjuk igazi kalanddá varázsolni a programot, akkor az nem nyújt maradandó élményt. A nézőtér székekkel történő berendezésénél és néhány jelmez elkészítésénél sokkal többre vágynak – és higgyük el, sokkal többre is képesek! Ne csupán résztvevői legyenek a játéknak, hanem fontos és „beavatott” szereplői is: játsszanak szerepeket, fedezzenek fel, oldjanak meg rejtélyeket!
3. Díszlet és jelmezek készítése.
A díszlet csak akkor fogja maradéktalanul betölteni funkcióját, ha jól van elkészítve. Szép formákkal, gazdag színvilággal könnyen befolyásolhatjuk a hangulatot, ötletes és vicces megoldásokkal pedig érdekessé tehetjük környezetünket (háromdimenziós páncélos lovagok, melyek szinte megszólalnak). Ehhez az kell, hogy a díszlet elemei belátható időn belül valóban el is készüljenek, ugyanis félbehagyott, soha-már-be-nem-fejezhető alkotásaink hatása rendkívül rossz, ünneprontó, illúzióromboló!
Egy-egy játékon sokat tud javítani a szereplők jelmeze, ellenben sokat is ronthat a hangulaton, ha egyáltalán nem, vagy éppen-hogy-csak jelmezeket használunk. Mint a táborokban minden, ez is csak rendezői hozzáállás, kreativitás, akaraterő kérdése.
Mindehhez persze sok munkáskézre, megannyi kreatív ötletre, találékonyságra van szükség. Persze, ennek anyagi vonzatát sem hagyhatjuk ki, de némi hullámpapír, dobozkarton, ecset, festék, ragasztó kis költségvetésből is kigazdálkodható. Jól bevált gyakorlat, hogy az otthon már úgysem használatos tárgyakat, kellékeket „összehordják” a rendezők, ezzel főleg pénzt tudunk megtakarítani, ugyanakkor a lehetőségek is bővülnek például egy-egy használaton kívüli régi játék, jelmeznek is alkalmas ruhadarab, hangszer, egyszerű bizsu felhasználásával.
4. A fizikai és pszichikai biztonság megteremtése.
Szükséges (a keretből akár kilépve is) felhívni a gyerekek figyelmét az esetleges balesetveszélyes szituációkra, a veszélyek elkerülésének módjára! Például a lovagi tornán közelharcot imitálunk, de fontos, hogy előtte megértsék, vigyázni kell a kardokkal, kopjákkal – és persze minden más egyéb eszközzel, kellékkel is, legyen az stilizált fegyver, vagy a kézműves foglalkozás bármilyen szerszáma!
A pszichikai biztonsághoz tartozik, hogy ügyelnünk kell arra is, hogy semmiféle túljátszott szerep, kiélezett szituáció ne rémissze meg a szemlélőket, se börtön, se kínzókamra, se hóhér, se boszorkány, se más misztikus középkori szereplő!
A keretmese értékelése
A tábor meghatározó elemévé vált történet feltétlenül megérdemli a sok szempontból történő értékelést, elemzést. Az értékelés célja a tapasztalatok összegzése, a további munka megkönnyítése. Megtörténhet még a tábor ideje alatt (ez inkább egyfajta hangulati-érzelmi töltetű, kevésbé elemző visszajelzés), illetve a táborból való hazaérkezés után. (Vigyázzunk, ne teljen el túl sok idő! Lehetőleg két-három héten belül kerüljön rá sor, ha nincs rá más mód, akkor a tanév kezdetén azonnal!). Az értékelésben érdemes kikérni a gyerekek véleményét, és persze a megvalósításban részt vevők visszajelzéseit is.
Az értékelés – időnktől, szándékunktól függően – lehet általános vagy részletező. Érdemes kitérni a mese tartalmára, a célcsoport és a mese kapcsolatának alakulására, a megvalósítás minden részletére. A megbeszéléseket, a vélemények felmérését vezetői összegzésnek kell követnie, hogy érzelmileg és racionálisan egyaránt megalapozottan dönthessünk a továbbiakról, egy következő táborról, egy esetleges következő kerettörténetről.
Kiemelt kép forrása: pixabay.com
A cikk szerzője Bányai Sándor az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány szakértője, élmény- és kalandpedagógiai tréner, a Pécsi Tudományegyetem címzetes egyetemi docense.
