Törvényi háttér

A fogyatékos személyek egyenlő esélyű hozzáférhetőségét illetően néhány törvény kihirdetése jelentős mértékű szemléletváltást hozott hazánkban. Ilyen törvények voltak A fogyatékos személyek és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény (a továbbiakban az 1998. évi törvény), majd a 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról, valamint a 2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetése. Kezdetben az akadálymentesítést alapvetően a mozgáskorlátozott személyek szükségleteire reflektáló középületek átalakítása jelentette, majd később ezt egészítette ki az egyetemes tervezés keretein belül a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés is.

Az 1998. évi törvény 4. §-a értelmében „a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal – mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.”[1]

Kik igényelnek akadálymentesítést?

Fogyatékossággal élőnek tekintünk minden olyan személyt, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással – illetve ezek bármilyen halmozódásával – él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja (1998. évi törvény). Ebbe a kategóriába tartozhatnak a vele születetten vagy szerzett okoknál fogva mozgáskorlátozott, hallássérült, látássérült, értelmileg akadályozott, autista személyek.

Egy szolgáltatás tervezésekor, megszervezésekor a törvényi előírásoknak való megfelelés önmagában még kevés, emellett nagyon fontos saját szemléletformálásunk fogyatékos társaink irányába, hogy nyitott szívvel, lélekkel álljunk a feladat elé, és hogy a lehetőségekhez mérten vonjuk be az érintetteket is a folyamatba. Ha ez a mentális és viselkedésbeli akadálymentesítés (attitűd és szemléletváltás) megtörténik, az automatikusan magával hozza a fizikai és kommunikációs akadálymentesítés megvalósítására való törekvést, és annak tényleges megvalósítását is.

A könnyen érthető kommunikáció mint az akadálymentesítés egyik eszköze

Az információk akadálymentesítésének egyik formája a könnyen érthető kommunikáció, amely a köznyelvben megjelenő információ fontos tartalmi egységeinek megjelenítése, vagy önálló információs tartalom kidolgozása egyszerű, letisztult formában.  Tulajdonképpen a köznyelv egyik változata, mely annak szókészletét használja alapvető szabályrendszerét követve, és az információ megértését szolgálja. Az információ könnyen érthető kommunikáció alkalmazásával történő feldolgozását – az adaptáció tartalmi és formai szabályainak betartása mellett – a képek és illusztrációk adekvát alkalmazása segíti. A könnyen érthető kommunikáció szövegének megjelenési formája eltérő lehet, például könnyen érthető olvasmány vagy könnyen érthető beszéd (Farkasné Gönczi 2018).

Kiknek szól a könnyen érthető kommunikáció?

A következő táblázatban a nemzetközi, könnyen érthető kommunikációval foglalkozó útmutatókban említett legismertebb szabályok olvashatóak a megjelenési formák bontásában (nyomtatott, digitális, szóbeli).[2] A táblázat nem helyettesíti az útmutatókat, hiszen azokban példákkal bemutatott, részletes tájékoztatás olvasható az egyes szabályok alkalmazásának módjáról (Farkasné Gönczi 2018).

Elsődlegesen intellektuális képességzavart, valamint specifikus tanulási zavart (diszlexiát) mutató és gyenge nyelvi készséggel rendelkező embereknek, másodlagosan a megértési problémákkal küzdő emberek (siket, súlyosan/halmozottan sérült, a magyart idegennyelvként beszélő, szociálisan hátrányos helyzetű, demenciában érintett személyek) számára, harmadsorban pedig bárki számára készülhetnek a könnyen érthető anyagok (Nomura et al. 2010; Bock 2015 in Farkasné Gönczi 2018).

Hogyan készítsünk könnyen érthető anyagokat?

A könnyen érthető kommunikáció alkalmazása során javasolt a nemzetközileg elfogadott módszertan, tartalmi és formai elemek használata. Ha az alapvető kritériumoknak megfelel az összeállított anyag, fel lehet és fel is kell tüntetni az egyezményes, könnyen érthető kommunikációt jelző logót.

A következő táblázatban a nemzetközi, könnyen érthető kommunikációval foglalkozó útmutatókban említett legismertebb szabályok olvashatóak a megjelenési formák bontásában (nyomtatott, digitális, szóbeli).[1] A táblázat nem helyettesíti az útmutatókat, hiszen azokban példákkal bemutatott, részletes tájékoztatás olvasható az egyes szabályok alkalmazásának módjáról (Farkasné Gönczi 2018).

Részletes útmutatók találhatók az alábbi honlapokon:
A könnyen érthető kommunikáció fogalma és szabályrendszere nemzetközi és hazai példák, illetve magyar tapasztalati szakértők javaslatai alapján
http://epa.oszk.hu/03000/03047/00079/pdf/EPA03047_gyogyped_szemle_2018_1_064-076.pdf

Down Alapítvány: Hogyan készítsünk könnyen érthető segédanyagot? Irányelvek http://www.downalapitvany.hu/sites/default/files/K%C3%89R%C3%9ATMUTAT%C3%93%C3%A1ltal%C3%A1nosGK_0_0.pdf

http://kekmagyarorszag.blogspot.com/

Magyar nyelvű szakirodalmi források listája:
http://kekmagyarorszag.blogspot.com/2017/11/magyar-nyelvu-szakirodalmi-forrasok.html

Infokommunikációs akadálymentesítés, könnyen érthető környezet a táborokban

A tábori környezet értelmileg akadályozott emberek számára könnyen érthető formában való megvalósítása több színtéren történhet

1. Épített környezet átláthatósága

Az épített környezet könnyen érthető megvalósítása elsősorban a térbeli tájékozódást hivatott megkönnyíteni a célcsoport számára. Ide tartoznak az irányjelző táblák, a funkciójelző táblák és az épületfunkciók színdinamikai elkülönítése.

A megvalósítás során az alábbiakra törekedjünk:[1]

  • A falra szerelt táblák szemmagasságban legyenek elhelyezve, kb. 1,2-1,6 méteres magasságban. Ez az a tartomány, amely a leginkább beleesik a különböző testmagasságú és testhelyzetű gyermekek, felnőttek, kerekesszékben ülő emberek látószögébe.[2]
  • Az irányjelző táblákon a funkcióknak mindaddig szerepelni kell, amíg a funkciót betöltő helyhez oda nem érünk.
  • Az irányjelző táblákon maximum 5 soros vagy 5 szóból álló információmennyiséget helyezzünk el egyszerre, és ha lehet, egészítsük ki sematikus rajzokkal, piktogramokkal.
  • A betűk legalább 4 és fél cm magasságúak legyenek.
  • Célszerű az ajtókereteket, ajtókat a környező falfelülettől eltérőre, és funkció szerint is más-más színűre festeni, például az irodák nyílászárói zöld, az étkezőé sárga színezést kap minden épületben, így elérhetjük a célcsoport magabiztosabb tájékozódását; ha térképeket készítünk a tábor területéről, ott is segítségünkre lehet a különböző színhasználat alkalmazása a könnyebb megértés elősegítésében.

2. Könnyen érthető kiadványok (FSZK irányelvek alapján)

A tábori élet szinte minden területét átszövik a szokások, szabályok, programok, események. Az értelmi sérült és autista személyek számára nagyban megkönnyíthetjük és élvezetesebbé tehetjük a részvételt könnyen érthető kiadványok készítésével. Az elkészült anyagok lektorálásába vonjunk be tapasztalati szakértőket is. A megvalósítás során a már fentebb említett módszertani szabályok (lásd a könnyen érthető kommunikáció alkalmazásának szabályait) betartásával az alábbi anyagokat javaslom könnyen érthető formátumban is megvalósítani:

  • a tábor honlapja;
  • minden, a táborral kapcsolatos szóróanyag, brossúra, amely marketing és tájékoztató céllal jelenik meg iskolákban, kulturális intézményekben, a tábor recepciós részlegében vagy online felületeken;
  • napirendi teendők, napi programterv előrejelzése akár személyre szabott napirendi táblákon, nagyméretű közös információs táblákon vagy táblagépeken;
  • a különböző önellátási folyamatok, programfeladatok (pl. kézműveskedés, főzés stb.) folyamatábrás megjelenítése;
  • szabadidős és szakmai programok;
  • tábori szokások, hagyományok;
  • az együttlét szabályai, házirend;
  • térkép a tábor területéről.

3. Könnyen érthető szóbeli közlések

Nagyon fontos, hogy értelmileg akadályozott személyekkel való kommunikáció során tudatosan módosítsuk beszédünket, törekedjünk annak könnyen érthetőségére. A megvalósítás során az alábbiakat javasolt betartani (Gruiz 2006):

  • Ha értelmi sérült emberrel beszélgetünk, fejezzük ki magunkat egyszerűen és artikuláljunk érthetően, de nem túlzóan.
  • Egyszerre csak egy dologról beszéljünk, rövid mondatokban, egyszerű fogalmazással.
  • Tagoltan, lassan beszéljünk.
  • Figyeljük, hogy követi-e, amit mondunk, tartsunk néha szünetet, hogy jelezhessen vagy kérdezhessen, ha nem ért valamit.
  • Ha értetlenségét jelzi, akkor ne hangosabban mondjuk, hanem más, egyszerűbb szavakkal ugyanazt.
  • Várjuk meg türelmesen, amíg kifejezi magát, még ha lassú is, sose válaszoljunk helyette.
  • Ne használjunk lekezelő megszólításokat és stílust.
  • Ne beszéljünk róla a jelenlétében harmadik személyként. Tőle kérdezzünk, neki mondjuk. Ha a jelenlétében róla beszélünk, azt úgy tegyük, hogy ő is értse, és ha csak lehet, neki címezzük kérdésünket, mondandónkat.
  • Kérdéseinket akkor is hozzá intézzük, ha segítő van vele, a segítő csak szócső, interpretátor, a kommunikációs problémák áthidalója.
  • Kommunikációnkban, viselkedésünkben törekedjünk a sérült személynek kora és neme szerint járó kifejezésmódra, mely nem különbözhet a mi kultúránkban szokásos, hagyományos, megszokott kifejezésmódoktól.
  • Ugyanarra a jelenségre mindig ugyanazt a kifejezést igyekezzünk használni. Ebben az esetben a szóismétlés nem hiba, hanem segítség.
  • Kerüljük az absztrakt fogalmak, valamint a többjelentésű szavak használatát. Ha mégis használunk, magyarázzuk el azok jelentését.
  • Ha összetettebb, több lépcsőből álló utasítást adunk számukra, nyugodtan írjuk le, készítsünk egy gyors, könnyen érthető emlékeztetőt.
  • A negatív állítások helyett pozitív megfogalmazásra törekedjünk. Ne azt mondjuk, hogy mit nem csinálhat, hanem azt mondjuk, mit tehet. (pl. Nem állhatsz fel! helyett mondjuk, hogy Maradj ülve!).
  • Ne nevessük ki, ha butaságot, nem helyénvaló dolgot mond vagy csinál.
  • Ne felejtsük el megkérdezni véleményüket, érzéseiket, hogy értik-e, amit mondok, szükségük van-e segítségre, és ha igen, hogyan tudok segíteni.
  • Kerüljük a következő kifejezéseket: szellemi fogyatékos, mongol idióta, az ilyen gyerekek. Általános értelemben használhatjuk az értelmi fogyatékos vagy az értelmi sérült, intellektuálisan sérült, értelmileg akadályozott, tanulásban akadályozott, tanulási nehézséggel, problémával küzdő, értelmi fogyatékossággal élő jelzőket állapottól függően. Ha lehet, pozitívan fogalmazzunk: lassabban tanulsegítséggel olvassegítséggel intézi ügyeit. De ha nem szükséges ilyen módon megkülönböztetni, használjuk a gyermek, tanuló, táborlakó kifejezéseket rájuk is.
  • Ha nem általában beszélünk, akkor mindenkit a saját nevén szólítsunk és említsünk, kerüljük a kétértelmű kifejezéseket, utalásokat, iróniát, vagy biztosítsunk hozzá magyarázatot, ha azt látjuk, nem érti.

Felkészültnek kell lenni alternatív kommunikációs eszközök használatára, például kommunikációs könyv, kommunikációs kártyák, kommunikációs alkalmazások tableten, kommunikátorok, stb. Ezen kívül mi magunk is biztosíthatunk számukra alternatív vagy kiegészítő kommunikációs lehetőséget, amikor például véleménynyilvánításra kérjük őket.  Használhatunk ikonokat (pl. emotikonokat, smiley figurákat) ezekben az esetekben, és az adott gyermeknek elég rámutatnia a mosolygós, szomorú vagy semleges fejet ábrázoló rajzra. A jeleket használhatjuk úgy is, mint kiindulási alapot a beszélgetéshez, megkérdezhetjük a jeleket felmutató gyermekeket, hogy miért gondolják, hogy jó volt a mai nap (Deák és mtsai. 2014).

Zárszó

A könnyen érthető kommunikáció az élet minden területén alkalmazható és alkalmazandó eszköze az infokommunikációs akadálymentesítésnek. Az inkluzív táboroztatási szemléletbe is kiválóan illeszkedik, de hatékony és szakszerű használatához tisztában kell lennünk módszertani alapvetéseivel, szabályrendszerével és célcsoportjának közös szükségleteivel. Jelen cikk ezen ismeretek rövid összefoglalására, ismertetésére tett kísérletet.

Következzen a cikk összefoglalója könnyen érhetően

A cikk összefoglalója könnyen érthetően

Ez a cikk a könnyen érthető kommunikáció használatáról ír nyári táborokban.
Az értelmi sérült embereknek joguk van érteni, amit olvasnak.
Az értelmi sérült embereknek joguk van érteni, amit mondanak nekik.
Ezért a táborokban is szükség van a könnyen érthető kommunikációra.

A könnyen érthető szövegek készítésének szabályai vannak.
Ezeket a szabályokat be kell tartani. Például egyszerű és rövid mondatokat kell használni.
A könnyen érthető szövegek legyenek érthetőek. A megértést segíthetik a képek és rajzok.  

Könnyen érthető táborok

A táborokban fontos a könnyű tájékozódás.
A tájékozódás azt jelenti, hogy tudom mit és hol találok a táborban.
Tudom, hol a WC, az ebédlő vagy a szobám.
A tájékozódásban segítenek a falon lévő nyilak és feliratok.
A tájékozódásban a könnyen érthető térkép is segíthet.
A tájékozódásban segít, ha az ajtók különböző színűek, például az ebédlők ajtaja zöld, a kijáratok piros színűek.

A táborban vannak szabályok. A könnyen érthető szövegek segítenek a szabályok megértésében és betartásában.
A táborban vannak programok.
A könnyen érthető szövegek segítenek megérteni a programokon a feladatokat.
A táborban mindenki végez önellátási feladatokat.
Önellátás például a fürdés, az öltözés vagy a fogmosás.
A könnyen érthető rajzok és útmutatók segítenek az önellátási feladatokban.

A táborban az emberek beszélgetnek egymással.
Az értelmi sérült emberek jobban megértik a könnyen érthető beszédet.
Rövid, érthető mondatokat mondjunk nekik.
Lassan beszéljünk az értelmi sérült emberekhez.
Tisztelettel beszéljünk hozzájuk, például nem nevetjük ki, ha butaságot mondanak.
A fogyatékos emberek néha nem tudnak beszélni.
Néha eszközökkel kommunikálnak.
Például kártyákkal vagy megnyomható gombokkal.
A táborban segíteni kell a fogyatékos embereket a kommunikációs eszközeiket használni.


[1] https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800026.tv
[2] A könnyen érthető kommunikáció alkalmazásának szabályai az Inclusion Europe és a Netzwerk Leichte Sprache szabálygyűjteménye alapján alapján in Farkasné Gönczi R. (2018). A könnyen érthető kommunikáció fogalma és szabályrendszere nemzetközi és hazai példák, illetve magyar tapasztalati szakértők javaslatai alapján. Gyógypedagógiai Szemle, 46.(1), 64-76. Budapest. Letöltve: 2020.04.20.
URL: http://epa.oszk.hu/03000/03047/00079/pdf/EPA03047_gyogyped_szemle_2018_1_064-076.pdf
[3] FKI Nonprofit Kft kiadvány és FSZK irányelvek alapján
[4] http://www.hotelstars.hu/LinkClick.aspx?fileticket=Keab1ge5IFE%3D&tabid=86&mid=437

Kiemelt kép forrása: pixabay.com
Beágyazott képek forrása: canva.com használatával a Szerző, illetve a © European Easy-toRead Logo: Inclusion Europe.
More information at https://www.inclusioneurope.eu/easy-to-read/

A beágyazott képek szövegtartalmának forrása:
A könnyen érthető kommunikáció alkalmazásának szabályai az Inclusion Europe és a Netzwerk Leichte Sprache szabálygyűjteménye alapján in Farkasné Gönczi R. (2018). A könnyen érthető kommunikáció fogalma és szabályrendszere nemzetközi és hazai példák, illetve magyar tapasztalati szakértők javaslatai alapján. Gyógypedagógiai Szemle, 46.(1), 64-76. Budapest. Letöltve: 2020.04.20.
URL: http://epa.oszk.hu/03000/03047/00079/pdf/EPA03047_gyogyped_szemle_2018_1_064-076.pdf

A cikk szerzője Ladányi Lili az Erzsébet a Kárpát-medencei Gyermekekért Alapítvány szakértője, gyógypedagógus.

Felhasznált irodalom

Deák A. – Kovács D. – Melicher Zs. – Polacsek Gy. – Török D. – Varga M. –Üveges I. (2014): Táborszervezési útmutató a Magyar Vöröskereszt nyári táborainak megszervezéséhez. Magyar Vöröskereszt.
https://voroskereszt.hu/?media_dl=8099 [2020.04.20.]

Farkasné Gönczi R. (2018): A könnyen érthető kommunikáció fogalma és szabályrendszere nemzetközi és hazai példák, illetve magyar tapasztalati szakértők javaslatai alapján. Gyógypedagógiai Szemle, 46.(1), 64-76. Budapest.
http://epa.oszk.hu/03000/03047/00079/pdf/EPA03047_gyogyped_szemle_2018_1_064-076.pdf [2020.04.20.]

Gruiz Katalin (szerk., 2009): Mentális akadálymentesítés. Elvek, etika, gyakorlat. Down Alapítvány, Budapest.

Nomura, M. – Nielsen, G. S. – Tronbacke, B. I. (2010): Guidelines for easy-to-read materials. Internat. Federation of Library Association and Institute.
http://bit.ly/2vlcFVR [2020.07.22.]

Segédletek, ajánlások

FKI Nonprofit Kft.: Teljeskörű (komplex) akadálymentesítési ajánlás (A Magyar Szállodaszövetség kérésére összeállította: Fogyatékosügyi Kommunikációs Intézet)
http://www.hotelstars.hu/LinkClick.aspx?fileticket=Keab1ge5IFE%3D&tabid=86&mid=437 [2020.04.20.]

Down Alapítvány: Hogyan készítsünk könnyen érthető segédanyagot? Irányelvek.
https://www.downalapitvany.hu/sites/default/files/K%C3%89R%C3%9ATMUTAT%C3%93%C3%A1ltal%C3%A1nosGK_0_0.pdf [2020.04.20.]

FSZK: Komplex akadálymentesítési pályázatokhoz Ajánlás az infokommunikációs akadálymentesítésre, 1. kiadás. (Fogyatékos Személyek Esélyegyenlőségéért Közalapítvány – Akadálymentesítési Programiroda 2008.)
http://www.etikk.hu/wp-content/uploads/2013/05/TAMOP111B_13mellek_ajanlas_info_komm.pdf
[2020.04.20.]

Törvényi hivatkozások

A fogyatékos személyek és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=99800026.tv

2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0300125.tv

2007. évi XCII. törvény a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyv kihirdetéséről
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a0700092.tv

Megosztás